A gy�gy�t�s a leg�sibb form�ja

Gy�gy�t�s k�zr�t�ttel

A leg�sibb korokban l�tezett m�r ez a gy�gym�d. J�zusr�l legend�k sora maradt fenn a Bibli�ban. A term�szeti n�pekn�l ma is �ltal�nos szok�s, �s az any�kban ma is �l az �si �szt�n, hogy amikor a gyermeket baj �ri, mondjuk   megs�r�l, azonnal simogatni kezdi a f�j� testr�sz�t.

A civiliz�ci�, �s a tudom�ny fejl�d�se az emberek t�bbs�g�t leszoktatta err�l a "term�szetes gy�gym�dr�l". Olyannyira, hogy az orvostudom�ny m�r �gy v�li: ez babona !.Persze ugyan�gy v�lekedtek n�h�ny �ve m�g az akupunkt�r�r�l, az akupressz�r�r�l, a negat�v gondolatok r�kkelt� hat�s�r�l is!

                                
Gy�gy�t� energia - k�zvet�t�k�n kereszt�l
Egy biztos: minden korban l�teztek - �s l�teznek ma is - sz�p sz�mmal olyanok, akik az �tlagn�l j�val t�bb energi�val rendelkeznek, �s ez�rt az �rint�s�k gy�gy�t. Ezt nemcsak �k �ll�tj�k magukr�l, hanem a t�nyek (gy�gyult betegeik) is igazolj�k. A nyolcvanas �vek legend�s gy�gy�t�ja, Clive Harris ut�n nagyon sok "�rint�" bukkant fel szerte a vil�gban.
A tud�sok egy r�sze ezt tagadja �s m�g arra is hajland�, hogy tudom�nyos magyar�zatot keressen az �rint�ses gy�gym�d hat�sa.
Az amerikai Rhine Puthoff, a brit C. Burgent, a n�met Bender professzor �s a tud�sok k�z�l m�g sokan azt �ll�tj�k, hogy igenis lehet hatni a beteg szervezet energi�j�ra, hiszen maguk is eredm�nyesen alkalmazz�k. Harris azzal magyar�zza a gy�gyhat�st, hogy a beteg szervezet mintegy "kiesett a ritmusb�l", �s az �rint� ezt a ritmust �ll�tja helyre a saj�t bio-energi�j�t �tadva. A folyamat az�rt nem ilyen mechanikus, de k�ts�gtelen, hogy az �rint�s alig n�h�ny m�sodpercig tart. Napjainkban m�r az sem ritka, hogy t�megek kezel�s�n�l haszn�lj�k.
Nardelli az 1980-as �vekben stadionnyi beteget gy�gy�tott egyszerre. A l�tv�ny leny�g�z� volt! Sz�z ember �llt a lel�t�kon, � pedig megafonon utas�totta az embereket, hogy fogj�k meg egym�s kez�t. Ezzel t�bb kilom�ter hossz� �l�l�ncot alkottak, �s e l�ncban �sszekeveredett a bioenergia.

Az emberek ilyenkor a test�k�n �tsuhan� forr�s�gr�l sz�moltak be.
Az orvosbizotts�gok ellen�rz�se szerint �rezhet� volt a javul�s.
A kutat�k �gy pr�b�ltak r�j�nni a k�zr�t�ttel gy�gy�t�k titk�ra, hogy munka k�zben vizsg�lt�k �ket, �s kider�lt, hogy rendk�v�l nagy energia sug�rzik a test�kb�l. A gy�gy�t� szem�lynek munka k�zben sokkal t�bb oxig�nre van sz�ks�ge, mint m�skor. Gyorsabb a sz�vver�se, �s test�nek elektromos �vezete (aur�ja) j�val kiterjedtebb, er�sebb, mint a h�tk�znapi emberek�. Az aural�t�k pedig esk�sznek r�, hogy az �rint�ssel gy�gy�t�k m�g az �tlagn�l nagyobb aur�val rendelkeznek.

�rint�s k�zben az aur�juk (ez az energiaburok) val�s�ggal "L�NGOL".