Egyszer� ter�pi�s elj�r�st fedezett fel Stanislas Grof cseh kutat�. A m�dszer alkalmas arra, hogy seg�ts�g�vel felsz�nre ker�ljenek az elfojtott probl�m�k �s konfliktusok. A ter�pia l�nyege: speci�lis l�gz�stechnika, vagyis ellazult �llapotban �temes, m�ly l�gz�s. Seg�ts�g�vel bel�phet�nk �s kapcsolatba ker�lhet�nk tudatalattinkkal, �rzelmeinkkel, a r�gm�lt eml�keivel, egysz�val a l�lek titkainak legm�lyebb r�tegeivel.

Stanislas Grof t�rt�nete sz�l�v�ros�ban, az �tvenes �vek Pr�g�j�ban kezd�d�tt. Orvostudom�nyt tanult, majd pszichi�tri�ra szakosodott. Tette mindezt a kommunista korszakban, amikor a spiritualizmus semmilyen form�ban nem jelenhetett meg. Minden tiltott volt a hipn�zist�l a k�rtyavet�sig. Tanult Freudt�l, tagja lett a pszichoanalitikusok nem teljesen leg�lis k�r�nek. Viszont – noha meg volt gy�z�dve a pszichoanalitikus te�ria �rt�k�r�l – kev�s szem�lyes sikert tudott felmutatni a gy�gy�t�sban.

1956-ban egy gy�gyszerc�g megkezdte kutat�sait az LSD-25-tel, egy �gynevezett pszichoakt�v anyaggal. Egy koll�g�ja seg�dlet�vel kipr�b�lta. Az eredm�ny megr�z� volt �s szinte az eg�sz �let�t megv�ltoztatta. Miut�n beadott mag�nak egy adagot, asszisztense k�l�nb�z� sz�n� f�nyeket kapcsolt be. Mik�zben alig tudta becsukva tartani a szem�t, bel�lr�l roppant er�ss�g� f�nysug�rt �rz�kelt. �gy �rezte, kil�p test�b�l, �tl�p minden hat�rt. Nem �rz�kelte seg�t�j�t, sem a saj�t test�t: eggy� lett az univerzummal. Amikor k�s�bb elkezdte l�gz�stechnikai k�s�rleteit, legnagyobb meglepet�s�re ugyanilyen �lm�nyekhez jutott.

Grof tapasztalatai szerint nemcsak sz�let�s�nk ut�ni eml�keinket vagyunk k�pesek felid�zni, hanem m�r az anyam�hben szerzett tapasztalataink is r�gz�lnek. Szerinte l�tezik sz�let�s el�tti (m�hbeli) eml�kezet. Mindenki �t�lte – ha nem is tud r�la – sz�let�s el�tti �llapot�t, �rz�kelte �s �rezte a k�rnyezet�t, ami hat�ssal van j�v�beni szem�lyis�g�re. Saj�tos m�dszer�vel el�h�vhat�k ezek �s az ezt megel�z� tapasztalatok. Az els� f�zisban �t�lhet�k a szem�lyes t�rt�netek, amelyben m�g a sz�let�s el�tti eml�kek is megelevenednek. Ezt k�vetik a szem�lyen t�li �lm�nyek: az el�z� �letek �s a kollekt�v tudatalatti k�pei. 

A speci�lis l�gz�s seg�ts�g�vel megv�ltozik tudat�llapotunk. Ilyenkor
bel�phet�nk egy transzperszon�lis, azaz szem�lyen t�li tudatszintre. Ezt �rti Jung kollekt�v tudatalattinak, ami az emberis�g �s az univerzum t�rt�net�t tartalmazza. R�szei lehet�nk mitol�gi�knak �s keleti vall�soknak, eml�kez�nk elm�lt �leteinkre, kit�g�tjuk tudatunkat – eg�szen addig, am�g eggy� nem v�lunk az univerzummal.

A szem�lyen t�li pszichol�gia egyes�ti Freud �s Jung tanait az ezoterikus iskol�kkal �s az olyan keleti vall�sokkal, mint a buddhizmus vagy a hinduizmus. Ez a tapasztalat r�sze minden spiritu�lis kult�r�nak az �sk�oszt�l a keleti �s nyugati vall�sokig.

A cseh kutat� speci�lis l�gz�stechnik�j�val sz�mos betegs�g gy�gy�that� – �ll�tj�k a t�ma avatott ismer�i. Kezelhet�ek a pszichi�triai betegs�gek, az anorexia, a bul�mia, a drog illetve alkohol-f�gg�s�g �s sz�mos pszichoszomatikus betegs�g.