A kutatások azt mutatják, hogy minden ember álmodik. Tehát az is, aki egyáltalán nem emlékszik az álmaira. A vizsgálatok szerint vannak olyan emberek, akiknek a tudattalanját és a tudatos elméjét szinte átjárhatatlan fal választja el egymástól. Ők hiába álmodnak, álmaik nem jutnak át ezen a falon, így ébredés után semmire nem emlékeznek. Emiatt azonban nem fenyegeti őket károsodás. A felmérések szerint ezek az emberek gyakran sikeres vezetők vagy sportolók.

Az álmokat létrehozó REM-alvás létfontosságú.  Aki nem álmodik, előbb-utóbb beteg lesz.  Álmainkon keresztül oldjuk fel ugyanis lelki feszültségeinket és próbálunk megbirkózni feldolgozatlan benyomásainkkal.  Az álmok általános funkciója, hogy szövevényes módon visszaállítsák pszichikus egyensúlyunkat. Az álomkutatók rájöttek, hogy az éjszaka első felének álmai inkább a valósághoz kapcsolódnak, és többnyire az előző nap eseményeit idézik fel. Az éjszaka második felében, hajnalban látott álmok kevésbé kötődnek a napi történésekhez, sokszor teljesen irreálisak. Mégis ezek az álmok azok, amelyekre másnap leginkább emlékszünk. Érdemes is figyelni rájuk: amilyen különösnek hatnak, olyan fontos üzeneteket továbbítanak tudatalattinkból.

Az álmoknak sajátos jelképrendszerük van, amit évezredek óta próbálnak értelmezni. Freud volt az első, aki az álomszimbolika jelentéseit és magyarázatait a tudományos lélektan számára hasznosította. Felismerte, hogy ezek a szimbólumok a tudatalattiból jövő jelek. Tudatalattinkban sok csalódást, negatív érzést rejtünk el, melyek aztán az álomvilágban jelképes formában felszínre törnek. De nem csak negatív tapasztalatainkat és érzéseinket éljük meg álmainkban, vágyaink, reményeink is kifejezésre juthatnak bennük. Az álom nem más, mint egy ablak, melyen keresztül betekinthetünk a tudattalanba. Bizonyított tény, hogy aki komolyan foglalkozik álmai tartalmával, többet megtudhat önmagáról.

Egyes elméletek szerint az álom szerepe az, hogy figyelmeztessen, ha letértünk az igazi énünk által meghatározott útról. Olyan dolgokat teszünk, amelyekkel jobb lenne felhagynunk, vagy nem tesszük azt, ami viszont segítené fejlődésünket. Ezek a figyelmeztetések általában szorongásos álmok formájában érkeznek, ezzel szemben az örömteli álmok útmutatóknak tekinthetők.

Tatár Alexandra Lylia, okkult tanácsadó: Az álomfejtésnek minden kultúrában megvolt a maga helye a csoportok életében. Reggelre kelve a csoport vezetője, sámánja, vajdája kifaggatta a többieket, ki mit álmodott, majd ennek függvényében tervezték meg a jövőjüket. Mind az egyiptomiak, mind a görögök úgy gondolták, hogy a szellemi test az álom idejére elhagyja a fizikai testet, hogy tanuljon, és más síkok lényeivel beszélgessen. Az ébrenléti állapotban a tudatos gondolkodás megszűrné ezeket az információkat, így ebben az időszakban nyílik lehetőségünk előző életekből származó élmények feldolgozására, vagy éppen olyan félelmeinkkel való szembesülésre, melyeket mindezidáig fel sem ismertünk. Azt már bizonyára nagyon sokan tudják, hogy a repülés-álmok, melyek zuhanással végződnek, bizonytalanság érzést mutatnak, az életünkben bekövetkező vagy eljövő változásokkal kapcsolatban.

Az álmok és a tudatalattink kapcsolatát az agykontroll módszere is kiaknázza. Az álomkontroll technikájának segítségével fontos információkat nyerhetünk a kollektív tudatalattiból. Az idáig vezető úton azonban érdemes betartani a fokozatosságot. Eleinte csak azt gyakoroljuk, hogy ébredés után visszaemlékezzünk az álmainkra, esetleg értelmezzük is őket. Hasznos, ha papírt és tollat készítünk az ágy mellé, hogy ébredéskor azonnal feljegyezhessük az álmokat, még mielőtt tovaröppennének emlékeinkből. Érdemes álomnaplót is vezetni, mert segítségével felismerhetjük saját, ismétlődő szimbólumainkat, s később azt is, hogy azok milyen életeseményhez köthetőek, milyen üzenetet hordoznak.

Megkönnyíthetjük az álmainkra való visszaemlékezést, ha elalvás előtt – lehetőleg alfa tudatszinten – azt mondjuk magunknak: „Emlékezni akarok és emlékezni fogok álmaimra!” Ha az álom felidézése már többször sikerült, akkor nehéz döntések előtt akár segítő álmot is rendelhetünk tudatalattinktól. Ekkor elalvás előtt menjünk alfaszintre (ennek módja elsősorban agykontroll-tanfolyamokon sajátítható el), és mondjuk magunkban: "Olyan álmot akarok és olyan álmom lesz, amely választ ad arra a kérdésre, hogy ... (és itt röviden megfogalmazzuk a kérdést). Megkapom az álmot, emlékezni fogok rá és meg fogom azt érteni!" Ha mégsem tudjuk azonnal értelmezni a kapott álmot, reggel meditációban kérdezzünk rá:
-Mit jelent nekem ez az álom?
-Hogyan kell értelmeznem?

Az álmok túlnyomórészt a jobb agyféltekében jönnek létre, amely az intuíció székhelye. Ez az oka annak, hogy az intuitív emberek könnyebben emlékeznek az álmaikra, mint az értelemorientáltak. Alvás közben a tudat ki van kapcsolva, ezért ilyenkor tudatalattink nagyon tisztán tud beszélni velünk, és fontos információkat közvetíthet. Ezeket eleinte nehezen értjük meg, ám a gyakorlás során egyre inkább képesek leszünk hagyatkozni megérzéseinkre. Az intuíciót a mély biztonságérzetből ismerhetjük fel. Fontos, hogy nyitottak legyünk és képesek arra, hogy lemerüljünk önmagunkba.

Az álom érdekes kapcsolat lehet a jelen és a jövő között, gyakran előre vetíti azt. Álmaink legtöbbször a velünk történt események, átélt érzések feldolgozásai, ritkábban a jövőre vonatkozó, ám meglehetősen „rejtjelezett” üzenetek. Még ritkábban fordul elő, hogy konkrétan megálmodunk valamit, ami megtörtént, csak még nem tudunk róla tudatos szinten, vagy pedig olyasmit, ami csupán ezután fog megtörténni. Ez utóbbi élményt néhányszor magam is megtapasztaltam már, és mondhatom, felkavaró élmény.

Freud és Jung felfedezései Freud elsőként fedezte fel, hogy az álmok az elnyomott tudattalan képekbe öntött üzenetei a tudatos énnek címezve. A világhírű osztrák pszichiáter gyógyítási technikájában a szabad asszociáció módszerét alkalmazta. Arra kérte betegeit, meséljék el álmaikat, ahogy emlékeikben élnek, mindenféle torzítás nélkül. Freud rengeteg álomszimbólumot tárt fel és magyarázott meg. Carl Gustav Jung professzor azt állította, hogy vannak olyan álmok is, amelyek megvalósult óhajokat, félelmeket mutatnak be. Jung szerint minden álomnak közlendője van rejtett belső életünkről. Nála jelent meg először a tudatfeletti fogalma, ami nagyon közel áll a spirituális felfogáshoz, miszerint álomerőnk ismeri a Teremtő velünk való tervét. S ahhoz, hogy ezt az egyéni tervet megvalósíthassuk, az álmok sajátos üzenetein keresztül segít tartani az irányt.