A kutat�sok azt mutatj�k, hogy minden ember �lmodik. Teh�t az is, aki egy�ltal�n nem eml�kszik az �lmaira. A vizsg�latok szerint vannak olyan emberek, akiknek a tudattalanj�t �s a tudatos elm�j�t szinte �tj�rhatatlan fal v�lasztja el egym�st�l. �k hi�ba �lmodnak, �lmaik nem jutnak �t ezen a falon, �gy �bred�s ut�n semmire nem eml�keznek. Emiatt azonban nem fenyegeti �ket k�rosod�s. A felm�r�sek szerint ezek az emberek gyakran sikeres vezet�k vagy sportol�k.

Az �lmokat l�trehoz� REM-alv�s l�tfontoss�g�.  Aki nem �lmodik, el�bb-ut�bb beteg lesz.  �lmainkon kereszt�l oldjuk fel ugyanis lelki fesz�lts�geinket �s pr�b�lunk megbirk�zni feldolgozatlan benyom�sainkkal.  Az �lmok �ltal�nos funkci�ja, hogy sz�vev�nyes m�don vissza�ll�ts�k pszichikus egyens�lyunkat. Az �lomkutat�k r�j�ttek, hogy az �jszaka els� fel�nek �lmai ink�bb a val�s�ghoz kapcsol�dnak, �s t�bbnyire az el�z� nap esem�nyeit id�zik fel. Az �jszaka m�sodik fel�ben, hajnalban l�tott �lmok kev�sb� k�t�dnek a napi t�rt�n�sekhez, sokszor teljesen irre�lisak. M�gis ezek az �lmok azok, amelyekre m�snap legink�bb eml�ksz�nk. �rdemes is figyelni r�juk: amilyen k�l�n�snek hatnak, olyan fontos �zeneteket tov�bb�tanak tudatalattinkb�l.

Az �lmoknak saj�tos jelk�prendszer�k van, amit �vezredek �ta pr�b�lnak �rtelmezni. Freud volt az els�, aki az �lomszimbolika jelent�seit �s magyar�zatait a tudom�nyos l�lektan sz�m�ra hasznos�totta. Felismerte, hogy ezek a szimb�lumok a tudatalattib�l j�v� jelek. Tudatalattinkban sok csal�d�st, negat�v �rz�st rejt�nk el, melyek azt�n az �lomvil�gban jelk�pes form�ban felsz�nre t�rnek. De nem csak negat�v tapasztalatainkat �s �rz�seinket �lj�k meg �lmainkban, v�gyaink, rem�nyeink is kifejez�sre juthatnak benn�k. Az �lom nem m�s, mint egy ablak, melyen kereszt�l betekinthet�nk a tudattalanba. Bizony�tott t�ny, hogy aki komolyan foglalkozik �lmai tartalm�val, t�bbet megtudhat �nmag�r�l.

Egyes elm�letek szerint az �lom szerepe az, hogy figyelmeztessen, ha let�rt�nk az igazi �n�nk �ltal meghat�rozott �tr�l. Olyan dolgokat tesz�nk, amelyekkel jobb lenne felhagynunk, vagy nem tessz�k azt, ami viszont seg�ten� fejl�d�s�nket. Ezek a figyelmeztet�sek �ltal�ban szorong�sos �lmok form�j�ban �rkeznek, ezzel szemben az �r�mteli �lmok �tmutat�knak tekinthet�k.

Tat�r Alexandra Lylia, okkult tan�csad�: Az �lomfejt�snek minden kult�r�ban megvolt a maga helye a csoportok �let�ben. Reggelre kelve a csoport vezet�je, s�m�nja, vajd�ja kifaggatta a t�bbieket, ki mit �lmodott, majd ennek f�ggv�ny�ben tervezt�k meg a j�v�j�ket. Mind az egyiptomiak, mind a g�r�g�k �gy gondolt�k, hogy a szellemi test az �lom idej�re elhagyja a fizikai testet, hogy tanuljon, �s m�s s�kok l�nyeivel besz�lgessen. Az �brenl�ti �llapotban a tudatos gondolkod�s megsz�rn� ezeket az inform�ci�kat, �gy ebben az id�szakban ny�lik lehet�s�g�nk el�z� �letekb�l sz�rmaz� �lm�nyek feldolgoz�s�ra, vagy �ppen olyan f�lelmeinkkel val� szembes�l�sre, melyeket mindezid�ig fel sem ismert�nk. Azt m�r bizony�ra nagyon sokan tudj�k, hogy a rep�l�s-�lmok, melyek zuhan�ssal v�gz�dnek, bizonytalans�g �rz�st mutatnak, az �let�nkben bek�vetkez� vagy elj�v� v�ltoz�sokkal kapcsolatban.

Az �lmok �s a tudatalattink kapcsolat�t az agykontroll m�dszere is kiakn�zza. Az �lomkontroll technik�j�nak seg�ts�g�vel fontos inform�ci�kat nyerhet�nk a kollekt�v tudatalattib�l. Az id�ig vezet� �ton azonban �rdemes betartani a fokozatoss�got. Eleinte csak azt gyakoroljuk, hogy �bred�s ut�n visszaeml�kezz�nk az �lmainkra, esetleg �rtelmezz�k is �ket. Hasznos, ha pap�rt �s tollat k�sz�t�nk az �gy mell�, hogy �bred�skor azonnal feljegyezhess�k az �lmokat, m�g miel�tt tovar�ppenn�nek eml�keinkb�l. �rdemes �lomnapl�t is vezetni, mert seg�ts�g�vel felismerhetj�k saj�t, ism�tl�d� szimb�lumainkat, s k�s�bb azt is, hogy azok milyen �letesem�nyhez k�thet�ek, milyen �zenetet hordoznak.

Megk�nny�thetj�k az �lmainkra val� visszaeml�kez�st, ha elalv�s el�tt – lehet�leg alfa tudatszinten – azt mondjuk magunknak: „Eml�kezni akarok �s eml�kezni fogok �lmaimra!” Ha az �lom felid�z�se m�r t�bbsz�r siker�lt, akkor neh�z d�nt�sek el�tt ak�r seg�t� �lmot is rendelhet�nk tudatalattinkt�l. Ekkor elalv�s el�tt menj�nk alfaszintre (ennek m�dja els�sorban agykontroll-tanfolyamokon saj�t�that� el), �s mondjuk magunkban: "Olyan �lmot akarok �s olyan �lmom lesz, amely v�laszt ad arra a k�rd�sre, hogy ... (�s itt r�viden megfogalmazzuk a k�rd�st). Megkapom az �lmot, eml�kezni fogok r� �s meg fogom azt �rteni!" Ha m�gsem tudjuk azonnal �rtelmezni a kapott �lmot, reggel medit�ci�ban k�rdezz�nk r�:
-Mit jelent nekem ez az �lom?
-Hogyan kell �rtelmeznem?

Az �lmok t�lnyom�r�szt a jobb agyf�ltek�ben j�nnek l�tre, amely az intu�ci� sz�khelye. Ez az oka annak, hogy az intuit�v emberek k�nnyebben eml�keznek az �lmaikra, mint az �rtelemorient�ltak. Alv�s k�zben a tudat ki van kapcsolva, ez�rt ilyenkor tudatalattink nagyon tiszt�n tud besz�lni vel�nk, �s fontos inform�ci�kat k�zvet�thet. Ezeket eleinte nehezen �rtj�k meg, �m a gyakorl�s sor�n egyre ink�bb k�pesek lesz�nk hagyatkozni meg�rz�seinkre. Az intu�ci�t a m�ly biztons�g�rzetb�l ismerhetj�k fel. Fontos, hogy nyitottak legy�nk �s k�pesek arra, hogy lemer�lj�nk �nmagunkba.

Az �lom �rdekes kapcsolat lehet a jelen �s a j�v� k�z�tt, gyakran el�re vet�ti azt. �lmaink legt�bbsz�r a vel�nk t�rt�nt esem�nyek, �t�lt �rz�sek feldolgoz�sai, ritk�bban a j�v�re vonatkoz�, �m meglehet�sen „rejtjelezett” �zenetek. M�g ritk�bban fordul el�, hogy konkr�tan meg�lmodunk valamit, ami megt�rt�nt, csak m�g nem tudunk r�la tudatos szinten, vagy pedig olyasmit, ami csup�n ezut�n fog megt�rt�nni. Ez ut�bbi �lm�nyt n�h�nyszor magam is megtapasztaltam m�r, �s mondhatom, felkavar� �lm�ny.

Freud �s Jung felfedez�sei Freud els�k�nt fedezte fel, hogy az �lmok az elnyomott tudattalan k�pekbe �nt�tt �zenetei a tudatos �nnek c�mezve. A vil�gh�r� osztr�k pszichi�ter gy�gy�t�si technik�j�ban a szabad asszoci�ci� m�dszer�t alkalmazta. Arra k�rte betegeit, mes�lj�k el �lmaikat, ahogy eml�keikben �lnek, mindenf�le torz�t�s n�lk�l. Freud rengeteg �lomszimb�lumot t�rt fel �s magyar�zott meg. Carl Gustav Jung professzor azt �ll�totta, hogy vannak olyan �lmok is, amelyek megval�sult �hajokat, f�lelmeket mutatnak be. Jung szerint minden �lomnak k�zlend�je van rejtett bels� �let�nkr�l. N�la jelent meg el�sz�r a tudatfeletti fogalma, ami nagyon k�zel �ll a spiritu�lis felfog�shoz, miszerint �lomer�nk ismeri a Teremt� vel�nk val� terv�t. S ahhoz, hogy ezt az egy�ni tervet megval�s�thassuk, az �lmok saj�tos �zenetein kereszt�l seg�t tartani az ir�nyt.