Orvosi végzettség, egészségügyi ismeretek, megfelelő körülmények és steril felszerelés nélkül műteni és halálos betegeket meggyógyítani lehetetlenség - gondolhatnánk. Ám valakinek - Congonhas do Campóban - mégis sikerült.

Modern világban élünk. Nap mint nap hallhatunk "csodákról" és különös esetekről. Valamit elhiszünk, valamit nem, de a legtöbbünket foglalkoztatják a misztikus, természetfeletti, paranormális esetek. Hogy miért? Mert az ember ösztönösen keresi a miérteket. A létről és a nemlétről, a kezdetről és a végről. Már, ha van ilyen, hiszen az élet egy nagy, végtelen körforgás. Miért van az, hogy az ismeretlen mindig izgalmasabb, mint ami a szemünk előtt történik? Mert találgathatunk, hogy mennyi igaz, és mennyit tettek hozzá az emberek? És mi van akkor, amikor a tudomány széttárja karjait, és azt mondja, ez az, amire nincs magyarázat? Megnyugszunk? Talán. Mert érezzük, hogy a vég biztos nem olyan egyszerű, amilyennek látszik. És ha nem is tudjuk felfogni, valami van odaát. Valami megfoghatatlan, különös, érthetetlen valami, amit majd egyszer mi is megtapasztalunk. Az alábbi eset kapcsán falba ütköztünk, ugyanis cikkünk főszereplője, a brazil José Arigo évtizedekkel korábban meghalt, és sírba vitte gyógyításának titkát. S hogy mi maradt nekünk? Hálás páciensektől és orvosoktól származó történetek, fényképek, videófelvételek és kutatási eredmények, amelyek mind azt bizonyítják: a szellemsebész nem hazudott, amikor azt állította, transzban operál. De hogy csinálhatta mindezt egy rozsdás ollóval, mindenféle orvosi képzettség nélkül? Válasz nincs. Mert biztosat senki sem tud.

A szobában gyertyák égtek. A rokonok és barátok csendben álltak a haldokló ágya körül. Megérkezett a pap, hogy feladja az utolsó kenetet a nőnek, akinek halála bármelyik pillanatban bekövetkezhetett. A rák előrehaladott stádiumban volt már, s szinte felemésztette a törékeny asszony méhét. Hirtelen egy fiatalember rohant ki a szobából, majd néhány másodperccel később egy óriási késsel a kezében tért vissza. Az emberek a meghökkenéstől szóhoz sem jutottak. José Arigo, a fiatal brazil férfi nem használt érzéstelenítőt, sem fertőtlenítőt, csak szúrt. A kést egyenesen a nő hüvelyébe döfte. Néhányat fordított a markolaton, majd a nő lábai közül egy véres, grapefruit nagyságú tumort emelt ki, amelyet a késsel együtt a mosdóba hajított. Arigo a székre rogyott, és zokogni kezdett.
Az emberek néma csendben álltak, valaki orvosért kiáltott. A vérzés azonban magától megszűnt, s a beteg jobban lett. A nem sokkal később megérkező orvosok nem találtak magyarázatot az esetre: a halálos beteg teljesen meggyógyult, Arigo pedig nem emlékezett semmire.

Szellemsebészet a túlvilágról

Arigo híre futótűzként terjedt, s az emberek messzi tájakról érkeztek, hogy részesei lehessenek a brazil médium beavatkozásainak. Akkorra ugyanis kiderült: az egyszerű, brazil férfi transzban operál. Betegei beszámolói és a korabeli feljegyzések szerint Arigo a műtét alatt németül vagy német akcentussal beszélt, és az 1918-ben elhunyt német orvos, dr. Adolphus Fritz szellemének nevezte magát.
A legtöbb beteget gyorsan és egyszerűen "operálta": sterilizálatlan konyhakéssel vágott ki daganatokat, csomókat, elhalt ereket és szöveteket, miközben betegei sem félelmet, sem fájdalmat nem éreztek. Meghökkentő módon a sebekből nem (vagy csak alig észrevehetően) folyt vér, s a beavatkozást követően a sebek extra gyorsasággal behegedtek. A műtét után a kést többnyire az ingébe törölte, és a következő beteghez fordult. Sokaknak el sem kellett mondaniuk a panaszaikat, hiszen Arigo egyszerűen rájuk nézett, és tudta, hogy mit kell tennie. Ilyen esetekben felírt valamilyen jól ismert kábítószert, és utasította a beteget, hogy az abnormális mennyiséget szedje be. S noha a tradicionális gyógyászat károsnak ítélte ezeket a gyógyszereket, a páciensek engedelmesen beszedték, és meggyógyultak! Ha hihetünk a korabeli írásoknak, Arigo több százezer beteget gyógyított meg alig 5 év alatt anélkül, hogy bárkinek ártott volna.

Az orvosok és kutatók szerint José Arigo transzban végezte a műtéteket, amelyek ideje alatt teste fölött teljes mértékben a korábban elhunyt dr. Adolphus Fritz vette át az irányítást. Arigo elmondása szerint a német orvos a jobb fülébe suttogta az instrukcióit, amit a betegekkel közölnie kellett.

Brazília nemzeti hőse börtönben

Arigo valóban transz-állapotban műtött, ám a beavatkozások végeztével nem tudta, mit csinált. Az újságok telis-tele voltak csodatételeivel és a gyógyultak beszámolóival. Arigo élete a hírverés és a sikerek hatására sem változott. Nem fogadott el pénzt vagy ajándékokat a gyógyításért. Nemzeti hőssé vált anélkül, hogy kérte volna, s híre hamarosan bejárta az egész világot. Orvoscsoportok, újságírók érkeztek, hogy fellebbentsék a titkot a nem ritkán puszta kézzel operáló gyógyítóról, de nem találtak semmit. Arigo nem csalt, nem volt szemfényvesztő, s talán épp ez rémítette meg a legjobban tanult kollégáit. Munkáját "pszichikus sebészi beavatkozásnak" nyilvánították, és a műtétekről készült felvételeket hosszasan elemezték, mindhiába.
Sikerei és jótéteményei ellenére a hatóságok nem nézték jó szemmel a tanulatlan, egyszerű parasztember felemelkedését, és illegális gyógykezelés vádjával 1956-ban letartóztatták. Noha százak tanúsították, hogy Arigo súlyos betegségből gyógyította meg őket, a szellemsebészt végül börtönbüntetésre és pénzbírságra ítélték. A sors azonban közbeszólt, s bevonulása előtt az új, brazil elnöktől kegyelmet kapott.
Néhány évvel később azonban ismét bírák elé állították, és elítélték. Ezúttal azonban nem volt senki, aki megmenthette volna, így Arigo börtönbe vonult, hogy letöltse 16 hónapnyi büntetését. Fellebbezése nyomán később szabadlábra helyezték, majd ismét letartóztatták. Nem tudtak mit kezdeni a csodasebésszel, aki az őrök segítségével a börtönben is folytatta tevékenységét.

Arigo ügyét egy katolikus bíró, Filippe Immesi vizsgálta, aki minél mélyebbre ásott az ügyben, annál kevésbé volt képes objektív ítéletet alkotni. Végül úgy döntött, személyesen is megnézi az eddig csak felvételeken és fotókon látott beavatkozásokat. Bár a bíró és ügyész kísérője álruhában látogatta meg, Arigo azonnal felismerte őket, és beinvitálta őket a "rendelőjébe". A hatóság emberei így közvetlen közelről lehettek tanúi a "műtétnek".

"Láttam őt, amint felemel az asztalról egy körömvágó ollót. Fertőtlenítés gyanánt a pólójába törölte, majd egy mozdulattal a nő szaruhártyájába döfte. Személyesen tartottam a beteg fejét, így közelről láthattam, mit csinál. A beteg nem érzett fájdalmat, még csak nem is pislogott. A hályog levált, s az egész beavatkozás nem tartott egy percig sem. A műtét végeztével Arigo halkan imát mormolt, majd a kezében tartott rongydarabon megjelent néhány csepp folyadék. A nedves ronggyal megtörölte a nő szemét, aki gyógyultan távozott"

Arigo gyógyító tevékenysége megkérdőjelezhetetlenné vált a bírák előtt is, ám nem tekinthettek el a törvény szabta korlátoktól. Hiába látták a gyógyult embereket, a hálát, és a soron következő betegek szemében csillogó reményt, Arigo-t el kellett ítélniük. A bíró azonban ekkor már Arigo mellett állt, és minden követ megmozgatott, hogy szabadon engedjék.

Arigo tudta, hogy meg fog halni, és azt is, hogy nem tehet ellene semmit. Ő, aki annyi embert visszahozott a halálból, nem segíthetett magán. 1971 januárjában, 53 évesen egy teherautó-balesetben vesztette életét. Titkát, amelyet Jézusnak és dr. Fritz-nek tulajdonított, örökre a sírba vitte. A róla készült fotók és filmek ugyan őrzik a csodát, ám a válasz mindörökre odaát marad.