A t�ncok �sid�kt�l fogva biztos�tott�k az ember kapcsolat�t a term�szettel, a fels�bbrend� �nnel, a szellemvil�ggal. T�ncolt a sikeres vad�szat�rt, az es��rt, a b� term�s�rt �s t�nc k�s�rte az �let - sz�m�ra - nagy miszt�riumait, a sz�let�st �s a hal�lt. Az ism�tl�d�, ritmusos mozdulatok juttatt�k el az embert abba a meditat�v �llapotba, amelyben isteni l�ny�vel egyes�lhetett. Ezt az �llapotot el�rhetj�k egy temp�s - gondoljunk pl. a magyar t�ncokban sokszor l�that� beforgat�s figur�kra, a szufik kereng� derviseire vagy a g�r�g�k "szirtosz" k�rt�nc�ra - vagy egy lass� mozdulatsor ism�tl�s�vel is - ilyen lehet a k�nai Tai Chi vagy az indiai j�ga. A modern ember �jra felfedezte a t�ncban, mint medit�ci�s eszk�zben, medit�ci�s tev�kenys�gben rejl� lehet�s�geket. A t�nccal k�nnyebb a mindennapok fesz�lts�geit feldolgozni, betegs�g eset�n felgyorsulhatnak a szervezet �ngy�gy�t� folyamatai. A t�ncmedit�ci� jellemz� st�lust n�lk�l�z� szabad t�nc. A t�ncos k�t�tts�gek n�lk�l �p�tkezik - a test-l�lek-szellem t�k�letes harm�ni�j�ban - mindabb�l a mozdulatkincsb�l, amit �lete sor�n �sszegy�jt�tt, illetve, ami a tudata m�ly�r�l, az �si mozdulat-eml�kekb�l a felsz�nre t�r. Ebbe a "kincsbe" beletartozhatnak olyan, egym�st�l l�tsz�lag t�vol �ll� mozdulat-elemek, amelyeket a spanyol flamenc�ban, az orient�lis t�ncban (hast�ncban) vagy a k�nai Tai Chi-ban fedezhet�nk fel. Minden t�nc, amely a l�lek pillanatnyi hangulat�t t�kr�zi, egyszeri �s megism�telhetetlen. A produkci� a sz�npadon sz�letik, �s v�gs� form�j�t a zene kiv�ltotta benyom�sok adj�k. Az alkot�i folyamatot a n�z� reakci�i is befoly�solhatj�k. A mozdulatokat nem a tudatos �n alak�tja, azok a medit�ci�, a befel� fordul�s eredm�ny�t jelen�tik meg. Ezt a szellemis�get a XX. sz�zad elej�n Isadora Duncan, a modern t�nc egyik megteremt�je �gy fogalmazta meg: "... A j�v� t�ncosa olyan lesz, hogy teste �s lelke harmonikusan �lelkezik, �s a test mozg�sa lesz ennek a l�leknek a term�szetes nyelve... A t�ncos nem nemzethez fog tartozni, hanem az eg�sz emberis�ghez..." Hiszen a t�nc olyan vel�nk sz�letett k�pess�g, amely benne lakozik minden emberben. B�rmely zen�re �szt�n�sen mozdul a test. Egy t�nc, melyet b�rki elkezdhet gyakorolni edzetts�gi fokt�l �s �letkort�l f�ggetlen�l. Term�szetes mozdulatokat haszn�lunk, ez�rt eg�sz �leten �t v�gezhet� mozg�sforma. A t�nc �lettani hat�sai a testre: n�veli az �ll�k�pess�get fellaz�tja �s er�s�ti az izmokat, sz�p�t betegs�g eset�n felgyorsulhatnak a szervezet �ngy�gy�t� folyamatai sz�l�sre felk�sz�t� �s sz�l�st megk�nny�t�, illetve a sz�l�s ut�ni regener�l�d�st seg�t� mozdulatok A t�nc �lettani hat�sai a l�lekre: k�nnyebben feldolgozhatjuk a mindennapok fesz�lts�geit, a stresszt felszabad�t�, relax�l� hat�s� nagyobb �nbizalommal mozgunk a vil�gban pozit�v hat�ssal van a hangulatunkra, t�bb dolognak tudunk �r�lni meditat�v, m�dosult tudat�llapotba juthatunk, �gy a t�ncot m�r nem a test, hanem bel�lr�l a l�lek ir�ny�tja A t�nc �lettani hat�sai a szellemre: �nkifejez�si, �nelfogad�si lehet�s�g helyes testk�p kialak�t�sa �nmagunkr�l improviz�ci�s forma, mely fejleszti a kreativit�st �s a fant�zi�t Hol tal�lkozik az orient�lis t�nc �s a medit�ci�? A keleti t�nc hipnotikus hat�st kiv�lt�, cs�p�vel v�gzett, v�gtelen�l ism�tl�d� nyolcasainak, k�reinek, hashull�mainak egybeolvad�sa eljuttathat egy olyan m�dosult tudat�llapotba, amelyet mai sz�haszn�lattal meditat�vnak nevez�nk. A medit�ci� sor�n c�lunk, hogy kikapcsoljuk a vil�g zaj�t, �s befel� fordulva kapcsolatot teremts�nk bels� l�nyeg�nkkel, a lelk�nkkel.