Az aurrl mondjk, hogy az a lelki energia klsõ kiterjedse. Ha a test
kimerl, veszlyben van vagy kiegyenslyozatlan, akkor az elektromgneses mezõ, azaz az aura megsrl. Az aura a llek s a test teljes trkpe.
Gyûrûkbe zrva
Az aura tulajdonkppen ht sszefondott fnygyûrûbõl ll. Az elsõ a test egszsgi llapott tkrzi. A msodik az rzelmeket, a harmadik az intellektust, a negyedik a tudatalattit reprezentlja (klnsen a kpzeletet s az intucit, a belsõ megrzseket). Az tdik gyûrû a felsõbbrendû n megjelentõje, mg a hatodik s a hetedik a lelki energikat tkrzi.
Sznesben ltjk
A testnket krlvevõ klsõ energiamezõ mindenkinl ms s ms. De az aura mindenkppen hrom klnll auratestbõl ll: a fizikai, az teri s a virtulis auratestbõl.
A fizikai auratest a test felszntõl hrom-harminct millimterre kezdõdik. Fnyes fehr vagy vilgoskk sznû. Egszsges embernl ez az energiamezõ tiszta, fnyes s lland.
Az teri auratest megegyezik a fizikai auratesttel. Leginkbb kds,
vilgoskk vagy szrke fstnek ltszik: a test felletbõl kettõ-tz
centimterre sugrzik ki. Ezt viszonylag kevesen ltjk.
A virtulis auratest t-tizent centimterre terjed az teri auratesten tl.
Az aurval foglalkozk emltenek egy gynevezett sznkzpontot is, ami tragyog az elektromgneses mezõn. Ezek a sznek az „auraltk” szmra knnyedn rzkelhetõk, mi tbb, ennek alapjn adjk „diagnzisukat” is. Megklnbztetnek rzsasznes-piros, kkeszld, kk, mlyva s srga rnyalatokat. A klnbzõ tnusok jelzik az
egszsgi llapotot, a kiegyenslyozottsgot s a lelki energit. A kimerlt beteg test aurja vkony s fak, erõnk teljben viszont fnyesen ragyog.
Prg erre, prg arra
Az aurt bizonyos „energiagenertorok” hozzk ltre, ezeknek csakra a neve. Mivel az aura sznes, s a csakrk aurnk rszei, ezrt a „ltk” a csakrkat is sznesben rzkelik. A szanszkrit eredetû kifejezs fnykereket jelent. Az elnevezs azoktl a „ltktl” (vagy tisztnltktl) ered, akik mr az õsidõkben kpesek voltak az emberi aurt s csakrit szlelni: ltni. A csakra forog, ezrt gy nz ki, mint egy mozg kerk. A csakra az ramutat jrsval megegyezõ irnyban prg, amikor a krnyezetbõl energit vesz fel. Az ellenkezõ irnyba mozog, ha energit ad le. Az emberi testben ht fõ csakra, azaz energiakzpont van. A gerinc mentn, a farkcsonttl a fejtetõig sorakoznak. Folyamatosan forg, rvnylõ, energiakerekek, amelyek normlis esetben folyamatosan jratermelik az energit.
Sokat a zldben!
A ht csakra egyttmûkdik egymssal, de mindegyiknek megvan a maga funkcija is. Ha valamilyen okbl megszûnik a test energiaelltsa, azaz az ember hezik, a szervezet kpes bizonyos ideig a csakrkon keresztl energit felvenni – lltjk az õsi szemllet kvetõi. Energinkat fkkal, nvnyekkel, llatokkal, svnyokkal s ms emberekkel kicserljk. Nagyvrosban romlik, a zldben val tartzkods sorn javul energiaelltsunk.
Csakrk s mirigyek
Az elsõ csakra a gerinc aljnl, a keresztcsont s a farkcsont kztt
helyezkedik el. Innen szrmazik – az õsi indiai elmlet szerint – minden
fizikai rzkels. Gykr- vagy alapcsakrnak hvjk. Az ivarmirigyeket
befolysolja.
A msodik, a lpcsakra, a kldk alatt tallhat. Az rzelmek helynek jellik. A nyirokmirigyekre hat.
A harmadik, a szegycsont kiindulsnl, kicsivel a mellkas alatt helyezkedik el, napfonatcsakrnak (plexus solaris) hvjk. A mellkvesre s az epehlyagra fejt ki hatst. Itt szletnek a gondolatok, a dntsek s a vlemnyek.
A negyedik energiakzpont a szvcsakra. sszekti az anyagot s a szellemet. A mellkas kzepn tallhat, a szvvel egy vonalban. A csecsemõmirigyre hat.
Az tdik a torokcsakra, az univerzumot sszetart erõ. A pajzsmirigy mûkdst befolysolja.
A hatodik az gynevezett harmadikszem, a homlok kzepn. Ez biztostja a jvõvel val kapcsolatot. A tobozmirigyre hat, szemldkcsakrnak is hvjk.
A hetedik csakra a fejtetõn tallhat. Az agyalapi miriggyel ll kapcsolatban. Ezt a legfontosabb energiakzpontot koronacsakrnak nevezik. Itt olvad ssze lelknk Istennel.