Csaba Gy�rgy: A hit gy�gy�t� ereje 
Megjelent a "Term�szet Vil�ga" �js�g 1999. novemberi sz�m�ban 

Az Amerikai Egyes�lt �llamok k�zv�lem�ny-kutat�i szerint az emberek 82%-a hisz abban, hogy im�j�nak gy�gy�t� ereje van, �s csak 13%-uk tagadja ezt. A lakoss�g 77%-a gondolja �gy, hogy Isten n�ha k�zvetlen�l is beavatkozik a s�lyosan beteg ember sors�ba j�ra ford�tva azt, �s csak 18% nem hisz ebben. Az emberek 73%-a hittel vallja: ha m�s im�dkozik �rte, az seg�t kil�balni betegs�g�b�l (mind�ssze 21%-uk �ll�tja az ellenkez�j�t). Az amerikaiak 64%-a �rzi �gy, hogy az orvosoknak egy�tt kell im�dkoznia p�ciens�vel, ha �gy k�v�nja, �s csak 27% tagadja ennek fontoss�g�t. Mindezek alapj�n elmondhatjuk, hogy a vil�g technikailag �s tudom�nyosan legmagasabb szinten �ll� �llam�ban az emberek d�nt� t�bbs�ge hisz abban, ami megfoghatatlan, term�szetfeletti, de szerves r�sze �let�nek, mik�zben egyre nagyobb sz�mban utas�tja el az orvosi beavatkoz�st. E sz�mok t�kr�ben sz�ks�gszer�nek l�tszik megvizsg�lni: val�ban van-e a hitnek ak�r az orvosi beavatkoz�st helyettes�t� gy�gy�t� ereje, vagy ez csak az ember k�pzelet�nek sz�lem�nye?

Az immunrendszer nemcsak - mint kor�bban hitt�k - a k�v�lr�l t�mad� k�rokoz�k, p�ld�ul a v�rusok, a bakt�riumok ellen v�di a szervezetet, hanem a bel�lr�l sarjad� rendbont�s, p�ld�ul a daganatk�pz�d�s ellen is. Ha az immun-homeoszt�zis felborul, fog�konny� v�lunk a fert�z� betegs�gekre �pp�gy, mint a daganatokra. Immunrendszer�nk �llapota viszont - ma m�r tudjuk - jelent�s m�rt�kben f�gg idegrendszer�nkt�l. Nem csak tapasztalati, hanem tudom�nyosan is al�t�masztott t�ny, hogy a depresszi� kedvez az immunrendszer blok�dj�nak, hogy a s�lyos frusztr�ci�k, �ppen az immunrendszer el�gtelen m�k�d�se miatt, rosszindulat� daganatok kialakul�s�hoz vagy sz�r�d�s�hoz vezethetnek. Ebb�l k�vetkezik, ha valaki hiszi, hogy meggy�gyul - ak�r im�dkoz�ssal, ak�r az Isten k�zvetlen beavatkoz�s�val -, az pozit�van befoly�solja �llapot�t, m�g ha azt hiszi, hogy semmi �s senki nem seg�t rajta, teh�t feladja a k�zdelmet, az v�gzet�t hordozhatja. Az, hogy az amerikaiak im�ds�gos tapasztalatai alapozz�k-e meg hit�ket vagy ford�tva, nehezen d�nthet� el. Ugyanakkor a tudom�ny mai �ll�sa mellett a hit gy�gy�t� ereje - bizonyos korl�tok k�z�tt - nem z�rhat� ki. Nem azon van teh�t a hangs�ly, van-e ereje az im�nak (ak�rki mondja azt), hanem azon, hisz-e abban, hogy ez seg�t, s ezzel idegrendszere �szt�nzi immunrendszer�t a betegs�g lek�zd�s�re.
A gy�gyszerek hat�s�nak tesztel�sekor mindig v�geznek plac�b�vizsg�latokat. (A plac�b� teljesen hat�stalan anyag, gy�gyszert ut�nz�, de hat�anyagot nem tartalmaz� k�sz�tm�ny.) A betegek nagy r�sze a plac�b�t�l is javul, teh�t att�l, hogy tudja, gy�gyszerrel kezelik. Az eredm�ny ez�rt a gy�gyszer hat�s�b�l le kell vonni. Min�l k�r�ltekint�bben tudja az orvos a plac�b�t beadni, ann�l ink�bb javul a beteg �llapota. Nem b�velkedik az orvosi irodalom olyan adatokban, amelyek szerint s�lyos betegs�gek, p�ld�ul r�k placeb�t�l meggy�gyult volna, de fejf�j�s, �melyg�s, magas v�rnyom�s cs�kkenhet a hat�s�ra, �s nemcsak szubjekt�ve, hanem objekt�ve is. �s ez sem csek�lys�g. Mivel a plac�b�ban semmif�le hat�anyag nincs, kiz�r�lag a beteg hite eredm�nyezte a javul�st. Nyilv�nval� azonban, hogy a beteg hite orvosl�s�ban (gy�gyszerez�s�be) - b�r fontos t�nyez� - nem m�rhet� �ssze a vall�sos ember istenhit�vel, melynek gy�gy�t� ereje emiatt j�val nagyobb lehet. Hogy a vall�sos ember elfogadja-e azt a magyar�zatot, amely szerint hite seg�tette (k�zvetve) a gy�gyul�sban, vagy azt hiszi, Isten avatkozott bele (k�zvetlen�l) �let�be, az eredm�ny szempontj�b�l lehet m�sodlagos, hab�r az ideol�giai megk�zel�t�st tekintve nem az.
 

*

B�r az im�ds�ggal gy�gy�t�k k�l�nleges helyzetet foglalnak el, mivel munk�ss�guk a vall�soss�gra �p�l, hasonl� mechanizmuson alapul m�s "gy�gy�t�k" tev�kenys�ge, illetve esetleges eredm�nyess�ge is. A k�zr�t�tellel manipul�l�kn�l szint�n a hit az, ami a v�dekez� mechanizmusokat m�k�d�sbe hozza �s ugyanez a helyezet az aur�val vagy energi�val gy�gy�t�kn�l is. Vizsg�latunk szempontj�b�l a mechanizmust �s az eredm�nyess�get tekintve csak fokozati k�l�nbs�gek fedezhet�k fel, a l�nyeg azonos, nem a "ter�pi�s eszk�z", hanem a r� adott v�lasz, a benne val� hit adja az elj�r�s l�nyeg�t.

*

Az amerikai k�zv�lem�ny-kutat�s arra is kiterjedt, mennyire hisznek az emberek a hitgy�gy�t�k (faith healers) eredm�nyess�g�ben. Itt az ar�nyok m�r megfordultak: a v�laszad�k 28%-a hitte, hogy a hitte, hogy a hitgy�gy�t�k k�pesek jav�tani �llapotukon (hit�k�n kereszt�l vagy szem�lyes �rint�ssel), 63%-uk azonban elutas�totta ezt. A megk�rdezettek t�bb mint negyed r�sze pozit�van �rt�kelte a hitgy�gy�t�k tev�kenys�g�t, ami ann�l is ink�bb elgondolkodtat�, mert ennek jelei haz�nkban is mutatkoznak. �l a tv st�di�j�ban a leny�g�z� m�ret�, beteges pillant�s� ember, aki azt �ll�tja mag�r�l, hogy egy uf� elrabolta �s az�ta olyan energi�ra tett szert, mellyel b�rkit meg tud gy�gy�tani t�volb�l is. �s az emberek egym�ssal versengve telefon�lnak a st�di�ba, hogy legintimebb titkaikat felt�rj�k el�tte. A hitgy�gy�t� azut�n k�zli, hogy a telefon�l� panaszai most sz�nni fognak �s mikor visszak�rdez, a "beteg" az esetek jelent�keny r�sz�ben jelzi, hogy �rzi is, amint a f�jdalmai enyh�lnek. A nagydarab ember CD-it �s videokazett�it plak�tokon rekl�mozz�k, amit vesznek is (n�lunk is 28%!).
R�g�ta tudjuk, hogy hipn�zissal lehet gy�gy�tani �s azt is, hogy egyesek k�pesek a t�meget hipnotiz�lni. Ap�r�l fi�ra sz�ll az indiai fak�r legend�ja, aki sz�zak szeme l�tt�ra feldobta a k�telet a leveg�be, amely ott meg�llt, mik�zben felm�szott, majd le is ereszkedett rajta. A mutatv�nyt filmre vett�k, amelynek vet�t�sekor kider�lt: nem t�rt�nt semmi, a fak�r eg�sz id� alatt mozdulatlanul �lt �s a k�z�ns�gre meresztette tekintet�t. De hasonl� mutatv�nyok eg�szs�gjav�t�- vagy k�ros�t� hat�sa is ismert, amikor pszich�s betegs�gek (p�ld�ul hiszteroid jelleg�ek) t�meghipn�zis hat�s�ra elm�lnak, vagy ellenkez�leg, fell�pnek.
Mindez �rthet� akkor, ha ez egy vall�sos hitt�l �titatott t�rsadalomban t�rt�nik, de meglep� a technikai civiliz�ci� 20. sz�zad v�gi fejletts�ge mellett, �s ha ezt �ppen a legfejlettebb technika k�zvet�ti (telev�zi�), melyet ez a civiliz�ci� hozott l�tre �s terjesztett el. A jelens�g csak �gy magyar�zhat�, ha felt�telezz�k, hogy a m�velts�g �ltal�nos n�veked�se mellett valami gyermeki (�si) v�ltozatlanul megmaradt az emberis�gben, �s ez nemcsak befoly�solhat�, hanem ig�nyli is az ilyen jelleg� hat�sokat. A k�l�nbs�g csak annyi, hogy a "t�rzsi var�zsl�" (m�gus) ma m�r nem mindig szem�lyes jelenl�t�vel v�ltja ki a k�bulatot, hanem a k�perny�n kereszt�l, a "t�rzs tagjai" pedig nem a f�ld�n, hanem k�nyelmes karossz�kben �lnek. Az ezredv�g embere, akit a tudom�ny �s a technika fejl�d�se megingatott igazi (vall�sos) hit�ben - de nem annyira, hogy ne is ig�nyelje azt -, torz istens�geknek szolg�ltatja ki mag�t, puffadt �lmessi�sok ig�zet�t v�rva. Az inform�ci�s forradalom legfejlettebb term�ke, az Internet Healers f�ruma, Faith healers c�msz� alatt n�gysz�zezer(!) �r�st tart nyilv�n angol nyelven (�s mintegy k�tsz�zat magyarul), melyekben m�g az �rd�g�z�s m�dszer�t is le�rt�k. Az irom�nyokban a gy�gyul�s minden "bizony�t�ka" megtal�lhat�, s�t annak felsorol�sa is, hogy ha nem siker�lne a hit seg�ts�g�vel meggy�gyulni, annak mi lehet az oka. Van olyan �r�s, amelyben t�bb mint negyedsz�z magyar�zat tal�lhat� a kudarcra. A legt�bb hiba term�szetesen a hit felsz�ness�g�re vezethet� vissza. Ha azonban az ima egy�ltal�n nem haszn�lna, az sem baj, hiszen arra is van magyar�zat a huszonhat k�z�tt: Isten a hal�lon kereszt�l gy�gy�tja meg a beteget. �s a 20. sz�zad v�g�nek "�rj�r�" embere (mint t�meg) ujjongva fogadja el a magyar�zatokat. 

*

H�v�k�nt k�nnyebb �lni �s k�nnyebb meghalni. Az emberis�gnek csak t�red�ke tud felel�ss�get v�llalni cselekedetei�rt �s sors��rt. A t�bbs�g azt v�rja, hogy valaki - sz�l�, tan�r, f�n�k, korm�ny, �llam - �tv�llalja ezt t�le m�g akkor is, ha ez egy�ni kiteljesed�s�nek g�tja lesz. Enn�l is megfelel�bb azonban az, ha a felel�ss�get olyan szem�ly v�llalja �t, akit nem ismer�nk, teh�t gyarl�s�gait sem vehetj�k �szre. Emiatt olyan f�ld�nt�li hatalommal ruh�zhatjuk fel, amely minden neh�zs�get meg tud oldani. Ut�bbi ig�ny testes�l meg az emberek vall�soss�g�ban, �s mivel a civiliz�ci� sz�d�letes fejl�d�se mellett az emberi pszich� az �sember �ta nagyon keveset v�ltozott, az ig�ny fennmarad�sa hossz� t�von is garant�lt, legfeljebb elt�r� form�kat �lt. 
A tudom�ny is lehetne istens�g, de alapvet� jellegzetess�ge miatt nem tud azz� v�lni. A tudom�ny d�ng� jellemz�je ugyanis a megismer�s, a dolgok m�ly�re hatol�s, amely leh�mozza az ismeretlens�g misztikum�t. Ugyanakkor e misztikum n�lk�l a hit nem lehet teljes. A tudom�ny "bevallja", hogy nem t�k�letes, mit tud megoldani, mit nem, �s megnevezi azt is, amivel szemben tehetetlen. Az emberek viszont ig�nylik az abszol�t (csod�s) beavatkoz�sokat, amit a tudom�ny nem v�llalhat, mert akkor �nmag�t c�foln�. A tudom�ny t�redelmesen bevallja, hogy nem tud �letet teremteni �s nem tudja megakad�lyozni - csak k�sleltetni - a hal�lt. A hit ig�nyli a teremt�s misztikum�t �s borzad�llyal tekint arra, ami nem biztos�tja a t�lvil�gi (�r�k) l�tet. Ugyanakkor a tudom�ny egyesek sz�m�ra �ppen olyan �rthetetlen, mint a vall�s egyes t�telei, de m�g ut�bbiak az �rzelem szav�n sz�lnak (�gy k�zelebb �llnak a l�lekhez), a tudom�ny sz�munkra sz�raz �s s�tlan, teh�t a vall�st nem helyettes�ti. 
Az emberek kisebbik r�sze a tudom�nyban (a tudom�nynak?) hisz �s nem ig�nyli a vall�st. Az is lehet, hogy ig�nyeln�, de racion�lis gondolkod�sm�dja lehetetlenn� teszi azt sz�m�ra, b�r az sincs kiz�rva, hogy lelke cs�csk�ben egy kicsiny sarkot az�rt a misztikum sz�m�ra is fenntart. B�r �n�ll� gondolkod�sa �r�mmel t�ltheti el, val�sz�n�leg boldogtalanabb, mint a vall�sos ember, mert probl�mainak megold�s��rt vagy megoldatlans�g��rt, m�s emberek rov�s�ra elk�vetett hib�i�rt a felel�ss�get mag�ra v�llalja. A tudom�nyba vetett hite �pp�gy seg�theti immunrendszer�t, mint b�rmely m�sban val� hite, azonban az �r�kl�t �g�rete helyett csak g�njeinek t�l�l�s�ben b�zhat. 
Az amerikai k�zv�lem�ny-kutat�s eredm�ny�r�l l�that�, hogy a v�laszt ad�k k�z�tt vannak bizonytalanok, akik sem egyik, sem m�sik oldal n�zet�t nem vallj�k vagy nem merik v�llalni (�tlagosan 5%). Nem val�sz�n� azonban, hogy akik elutas�t� �ll�sponton vannak, ezt azonos m�rt�kben teszik, mint ahogy az sem bizonyos, hogy a h�v�k hite is egyforma. Nyilv�nval�, hogy a h�v�k k�z�tt vannak olyanok, akik az im�ds�got el�gs�gesnek tartj�k a gy�gyul�shoz �s annak kiz�r�lagoss�g�t nem k�rd�jelezik meg, mik�zben a korszer� gy�gym�dokat elutas�tj�k, m�g m�s h�v�k �gy v�lik, j�, ha ima is van, a term�szetben a korszer� medicina eszk�zt�ra mellett. Ugyan�gy, a nem h�v�k k�z�tt vannak olyanok, akik az ima vagy a hitgy�gyul�s lehet�s�g�t kategorikusan elutas�tj�k, m�g m�sok nagy bajukban az abszol�t term�szettudom�nyos gy�gym�dok mellett megengedik, hogy hozz�tartoz�juk n�h�ny foh�szt is elrebegjen �rt�k. A hitgy�gy�t�knak az im�n�l nagyobb m�rt�k� elutas�t�sa ugyanakkor azt jelzi, hogy m�g a hit nem l�tszik ellent�tben lenni a tudom�ny elfogad�s�val, addig a k�klers�g csak kisebb sikert arat a tudom�nnyal szemben.

* 

Az a kijelent�s, hogy h�v�k�nt �ltal�ban k�nnyebb �lni �s meghalni, nem jelenti azt, hogy ez minden esetben igaz. Egy, az Egyes�lt �llamokban k�sz�lt tanulm�ny szerint pszich�s megbeteged�sek gyakoribbak a vall�sos emberek k�r�ben (a depresszi� m�rt�ke p�ld�ul h�romszoros), de a daganatos, kering�si, vese- �s t�d�betegs�gek is kett�-n�gyszer gyakoribbak, mint a nem vall�sosak k�r�ben. Nem vil�gos, hogy lehet ezt �sszeegyeztetni azzal, hogy a hit seg�t a gy�gyul�sban. �gy t�nik, a h�v�k fogalm�t nem lehet egys�gesen �rtelmezni. A h�v�k k�z�tt vannak ortodoxok, akik a vall�si t�rv�nyek minden bet�j�t igyekeznek betartani �s betartatni, �s b�r nem kev�sb� h�v�k a szekulariz�ltak sem, �k nem bet� szerint �rtik azt. Val�sz�n�nek l�tszik, �s a vizsg�latok is erre utalnak, hogy az ortodox fundamentalist�k azok, akikn�l az eml�tett betegs�gek gyakoribbak, mivel �lland�an szoronganak, hogy megtartott�k-e az el��r�sokat �s nem v�tettek-e Isten ellen valamely cselekedet�kkel. A folytonos szorong�s ugyanis val�ban depresszi�hoz, ez�ltal az immunrendszer blok�dj�hoz �s a sz�veti harm�nia felboml�s�hoz vezet. M�sr�szt felt�telezhet�, hogy �ppen azok lesznek fundamentalist�k, akiknek ez pszich�s gondjaikra megold�st hoz, vagy �ppen pszich�s be�ll�totts�guk miatt fog�konyabbak a vall�si tanokra. Ez nem mond ellent annak, hogy a hit (van, aki vigy�zzon r�) �s az �ltala sugallt optimizmus seg�t a betegs�gek lek�zd�s�ben. 

*

A beteg hihet orvos�ban �s alkalmazott gy�gym�djaiban is. Az orvosr�l kialakult k�p (melyet a betegek terjesztenek r�la), az orvos megjelen�se, szuggesztivit�sa, szem�lyes emp�ti�ja mind olyan t�nyez�, amely el�seg�ti, vagy g�tolja a beteg gy�gyul�s�t. A kor�bbi �vsz�zadok �s �vtizedek csodadoktorai nem egy esetben nemcsak eszk�zeiknek, nagyobb tud�sunknak, hanem szem�lyis�g�nk kisug�rz�s�nak is k�sz�nhett�k h�r�ket. Term�szetesen r�gen kevesebben engedhett�k meg maguknak a gy�gykezel�st. Azzal, hogy az orvosi kezel�s �ltal�noss� v�lt a k�z�ss�g (az �llam?) j�volt�b�l �s mindenki ig�nybe veheti m�r, nagym�rt�kben cs�kkent szem�lyes jellege is, hiszen az orvos csak kev�s id�t tud sz�nni beteg�re, �gy szem�lyes var�zs�b�l - ha egy�ltal�n van ilyen - csak keveset sug�rozhat r�. Ugyanakkor - �ppen mert sok a beteg - ma m�r nemcsak a legalkalmasabbak v�llalkozhatnak gy�gy�t�sra, hanem azok is, akik ezt a p�ly�t hivat�s helyett foglalkoz�snak tekintik, teh�t akiknek egy�ltal�n nincs szem�lyes kisug�rz�suk. Ehhez j�rul a t�megkommunik�ci�, mely mik�zben - mert szenz�ci� - sz�les k�rben bemutatja az orvosok gyarl�s�gait, az egekig emeli a hitgy�gy�t� sarlat�nokat. Mindez egy�tt alapjaiban rong�lta meg a betegeknek az orvosokba vetett hit�t. 
Az orvosi technika fejl�d�se hihetetlen m�rt�kben vitte el�re a diagnosztik�t. Ez viszont sok ter�leten sz�ks�gtelenn� tette az orvosi intu�ci�t, mert objekt�v adatokkal helyettes�tette azt. Az orvosra az adatok �sszess�ge, a diagn�zis fel�ll�t�sa �s a ter�pia meghat�roz�sa maradt. A sz�m�t�g�pek alkalmaz�sa el�revet�ti annak lehet�s�g�t, hogy az orvosnak m�g �sszegeznie sem kell az adatokat, megteszi helyette a sz�m�t�g�p, s�t a val�sz�n� diagn�zist �s ter�pi�t is megadja. A betegnek azonban sz�ks�ge van arra az egy�tt�rz�sre, amit az orvos mint ember tud ny�jtani neki (gondoljunk arra a 64%-re, aki az orvos egy�ttim�dkoz�s�t ig�nyli), �s a g�p ezt nem tudja ny�jtani. A g�p val�ban seg�ti az orvost, �s a betegre ford�tand� idej�t is k�pes volna megn�velni, azonban a betegek sz�m�ra is megn�vekszik, �ppen a technikai fejl�d�sb�l k�vetkez� k�ros hat�sok (l�sd: �truh�zott evol�ci�, Term�szet Vil�ga, 1994. 12. oldal) k�vetkezm�nyek�nt. A betegs�gek igen nagy sz�zal�ka pszichoszomatikus, azaz a rossz ideg�llapot miatt olyan elv�ltoz�sok alakulnak ki a szervekben, ami a szervi elv�ltoz�sokat "ut�nozza". A diagnosztika ebben az esetben nemegyszer cs�d�t mond, azaz az orvos csak annyit tud mondani, hogy az eredm�ny negat�v, holott a beteg ezt nem �gy �li meg. Az orvos, aki megfelel� k�pzetts�g (esetleg alkalmass�g) �s id�hi�ny miatt csak a g�pekre tud hagyatkozni, nem tud a betegnek �rzelmi t�bbletet ny�jtani, �gy elveszti azt. A p�ciens ilyenkor olyan szem�lyis�gekhez kezd k�t�dni, akik csak a hit gy�gy�t� erej�t tudj�k �leszteni, de ez a korszer� orvostudom�ny eszk�zei n�lk�l nem el�g. �gy a hit, ahelyett, hogy az orvosi munk�t seg�ten�, rombol� er�v� v�lik. 
Az orvosba �s a ter�pi�ba vetett hit �s a beteg abszol�t (vall�sos) hite nem felt�tlen�l mond ellent egym�snak. A szekulariz�lt h�v� elfogadja, s�t ig�nyli az orvosi beavatkoz�st, �s ha az eredm�nyes, Isten j�s�g�nak tulajdon�tja. Ha eredm�nytelen, belet�r�dhet a megv�ltoztathatatlanban, esetleg elfogadja Isten b�ntet�sek�nt. Ha viszont nem t�r�dik bele, m�sik orvost keres, akihez ugyancsak Isten vez�relte. A megold�sok ezen sorozata, b�r messze nem term�szettudom�nyos, elfogadhat� �s a betegnek nem �rt, s�t gy�gyul�s�t seg�theti. M�s azonban a helyzet a megsz�llott ortodox fundamentalist�val, aki nemegyszer elutas�tja az orvosi beavatkoz�st, mert vall�si t�rv�nyei azt nem engedik meg. Egyes szekt�kban p�ld�ul tiltj�k a v�r�t�mleszt�st vagy a v�d�olt�sokat. Ebben az esetben a vall�si t�rv�ny betart�sa az eg�szs�get, s�t az �letet vesz�lyezteti. B�r ez semmik�ppen nem helyeselhet�, m�g el�t�lend�bb akkor, ha a fundamentalista h�v� megakad�lyozza azok gy�gyul�s�t, esetleg megment�s�t, akik magukban nem d�nthetnek sorsukr�l, mint a csal�dtagok, a gyermekek. Az orvos helyzete ilyenkor k�ts�gbeejt�, hiszen tudja, hogy a kezel�s elmulaszt�sa v�gzetes k�vetkezm�nyekkel j�rhat. A polg�ri t�rv�nykez�s ugyanakkor a vall�sit seg�ti: a sz�l� hozz�j�rul�sa n�lk�l az �letment� beavatkoz�s nem v�gezhet� el.
A vall�sos hit �s az orvosba, illetve a gy�gym�dj�ba (az orvostudom�nyba) vetett hit okozhat azonban ellent�teket szekulariz�lt v�lfaj�ban is: ha a h�v�, aki elfogadja ugyan, s�t �ltal�ban ig�nyli az orvostudom�ny beavatkoz�s�t, �gy �t�li meg, hogy adott esetben im�ja �nmag�ban is el�gs�ges gy�gyul�s�hoz. Ilyenkor v�rja az ima hat�s�t, �s k�zben elmulaszthatja az id�beli orvosi beavatkoz�st. Az ima elfogad�s�r�l ugyanis nem �rkezik sem �r�sos, sem sz�beli visszajelz�s, az el nem fogad�s "visszajelz�se" viszont a betegs�g s�lyosbod�s�ban nyilv�nul meg.

* 

Az Internet hitgy�gy�t� k�nyvt�r�ban vitairatok is vannak, melyek polemiz�lnak az im�ds�g gy�gy�t� ereje felett. Nem az a vita t�rgya, gy�gy�t�-e az ima, hanem az, hogy a gy�gyhat�s a hit, teh�t a bizakod�s (ez�ltal a szervezet pozit�v ir�ny� �thangol�d�s�nak) k�vetkezm�nye-e, vagy az�, hogy a k�ny�rg�s meghallgattatott. A vita k�z�pkori hangulatot id�z, mintha k�t hitsz�nok vaskos Bibli�t r�zva a kez�ben pr�b�ln� megv�deni a saj�t igaz�t. Mindk�t "bajnok" a saj�t sz�ja �ze szerint �rtelmezi ugyanazt a Bibli�t. A meglep� fordulat akkor k�vetkezik be, amikor az ima hat�s�t tudom�nyos m�dszerekkel tesztelik. M�g az egyik f�l �ll�tja, hogy a m�sok �ltal elmondott ima akkor is hat, ha a beteg nem tud r�la, a m�sik ezt k�ts�gbe vonja. Mivel "im�tlan" kontroll nem l�tezik, emberen pedig a bizony�t�st nem fogadj�k el, �llatk�s�rletben(!) pr�b�lj�k igazolni hat�s�t. K�s�rleti munk�ban edzett kutat� el nem tudja k�pzelni, hogy komoly tudom�nyos m�dszereket ilyen c�lra haszn�lnak, �s �gy vitatnak meg, de minden igaz. T�rt�nik mindez pedig a m�sodik ezredv�g utols� �veiben, mik�zben a "val�di" tudom�ny megteremtette az �llatok kl�noz�s�nak lehet�s�geit �s m�holdak keringenek t�meg�vel az �rben. Persze j�, ha tudjuk, hogy a vit�ban amerikaiak vettek r�szt, ahol a d�li �llamokban m�g mindig vitatj�k Darwin tanait �s a kreacionizmust igyekeznek - legal�bbis azzal egyen�rt�k�en (ha nem csak azt) tan�tani a k�z�piskol�kban. A vita provok�l�ja teh�t az, aki bizony�tani k�v�nja, hogy az im�ds�got "vett�k odafenn", �s a betegs�g javul�sa a r� adott v�lasz. 

* 

A hitgy�gy�t�s cs�csteljes�tm�nye (lenne), ha a beteg minden orvosi beavatkoz�s n�lk�l, csak a hitgy�gy�t� k�zrem�k�d�s�vel �p�l fel, illetve, ha a hit akkor is hat�kony, amikor az orvostudom�ny m�r feladta a harcot. Ez�rt a csod�latos gy�gyul�si t�rt�netek t�lal�sa l�tszik a legfontosabbnak. Ezekre sz�mos p�lda akad a Bibli�ban �pp�gy, mint a szentek t�rt�neteiben, �s nem is mindegyik vonhat� k�ts�gbe s�t, min�l ink�bb ismerj�k fel a betegs�gek okait �s mozgat�rug�it, ann�l t�bbet tudunk megmagyar�zni term�szettudom�nyos alapon. 
Ha valaki a gerincvel� traumatiz�ci�ja (har�nts�r�l�se) miatt j�r�sk�ptelenn� v�lik, sem gy�gyszert�l, sem im�ds�gt�l nem gy�gyul meg. Ha azonban hiszt�ri�s alapon van b�nul�sa, a "csodatev�" jelenl�t�ben eldobhatja mank�it. M�g ink�bb �gy van ez a hiszt�ri�s vaks�g vagy egy�b idegrendszeri (pszich�s) betegs�gekn�l. Ezek a "gy�gyul�sok" hirdetik legink�bb a hitgy�gy�t�k dics�s�g�t. A m�sik csoport: csod�s kil�bal�s a jelenleg gy�gy�thatatlannak tartott betegs�gekb�l. Nem egy esetr�l tudunk, amikor a r�kos beteg "spont�n gy�gyult" vagy messze t�l�lte az orvos j�solta id�t. Ilyenkor gyakorlatilag mindig hi�nyzik a megfelel� kontroll, teh�t vagy a sz�vettani diagn�zis maradt el, esetleg hib�s volt, vagy az orvos �t�lte meg elhamarkodottan a betegs�g s�lyoss�g�t. A hitgy�gy�t�k p�rtja ekkor tort �l az orvosi dilettantizmus felett, �s a hitgy�gy�t�s irodalm�nak gy�ngyszemeik�nt ezen eseteket �d�kba foglalj�k.
Csod�k azonban - sajnos - nincsenek, �s e gy�gyul�sok nem reproduk�lhat�k. Nem tartoznak term�szetesen ide a m�r eml�tett pszichoszomatikus betegs�gek, amelyeket az idegrendszer t�lterhel�se v�lt ki (egyre ink�bb szaporod�ban vannak), amelyek val�ban j�l "hit-gy�gy�that�k", de kell�en adagolt plac�b�-kezel�s vagy az �letk�r�lm�nyek rendez�se is ilyen hat�s� lehet. E betegs�gek orvosi szempontb�l sem c�folhat� objekt�v javul�sa m�gis n�veli a hitgy�gy�t�k n�pszer�s�g�t, mert a laikusok nem tudj�k megk�l�nb�ztetni a szervi �s a pszichoszomatikus betegs�geket, melyek megk�l�nb�ztet�-diagn�zis�ra m�g az �tlagorvosok sincsenek kell�en felk�sz�tve.

* 

A n�i l�lek, �gy t�nik, alkalmasabb a hit befogad�s�ra. Be�ll�totts�g�ban meghat�roz�k az �rzelmi �sszetev�k, szemben a f�rfi l�lek racionalit�s�val Hogy ennek anat�miai alapjai is vannak-e vagy a nevel�s j�tszik benne els�rend� szerepet, neh�z volna eld�nteni. M�gis �gy t�nik, hogy a k�t nem genetikai k�l�nb�z�s�g�ben ez is benne foglaltatik. Ennek tulajdon�that�, hogy a h�v�k k�z�tt is magasabb a n�k ar�nya, mik�zben az ortodoxi�ra ink�bb a f�rfiak hajlamosak. Ut�bbiban szerepe lehet annak is, hogy a vall�si - bet� szerinti - t�zisek nem kedveznek a n�knek, �s h�tr�nyos t�rsadalmi-csal�di helyzetet teremtenek sz�mukra.
Val�sz�n�nek t�nik, hogy a n�k az�rt is vall�sosabbak, mert sok, tudom�nyos orvosl�ssal nehezen kezelhet� gondjuk van. A n�knek a t�rsadalmi munkamegoszt�sban bet�lt�tt szerepe az utols� �vtizedekben alapvet�en megv�ltozott, �s ez sz�mos probl�m�t hozott a felsz�nre. 
A munkamegoszt�s jelenlegi v�ltoz�s�t nem biol�giai k�nyszer v�ltotta ki, hanem a t�rsadalmi lehet�s�gek felismer�se �s kiakn�z�sa. Ez azonban el�bb-ut�bb t�rsadalmi k�nyszerr� v�lt, mik�zben maga m�g�tt hagyta azt a hi�ny�rzetet, amelyet a csal�d, a gyermekek ell�tatlans�ga jellemez. Ez, a n�i kultur�lis szint emelked�s�vel egy�tt (Amerik�ban a hitgy�gy�t�k legt�bb n�i k�vet�je a fels� k�z�poszt�lyhoz tartozik) a vall�sos hitet elbizonytalan�tja, ugyanakkor a hit ig�ny�t n�veli. Ez a pszich�s kiegyens�lyozatlans�g egyr�szt a pszichoszomatikus betegs�gek t�meg�nek forr�s�v� v�lik, m�sr�szt a n�ket a hitgy�gy�t� fel� tereli. R�ad�sul a pszichoszomatikus betegs�gek, mint err�l m�r kor�bban is volt sz�, a gy�gy�t� emberben val� hit erej�t�l t�nyleg javulhatnak, �gy a hit (im�ds�g) visszaje1z�se meg�rkezik �s meger�s�ti a hitet. Mivel a hitgy�gy�t� k�r� csoportok szervez�dnek, ez a gy�gyul�s (meger�s�t�s r�v�n) a csoport t�bbi tagj�nak gy�gyul�s�t is seg�ti, s�t �j h�veket toboroz. Ehhez j�rul a t�megkommunik�ci�, amely szimpatikusnak igyekszik bemutatni a hitgy�gy�t�kat (mert ez �rdekes), �gy azok vonz�sk�re tov�bb n�vekszik. Ek�zben nincs hely �s id� (p�nz) arra, hogy a m�di�ban a n�ket c�lz� term�szet-tudom�nyos m�sorokat k�sz�tsenek (mert ez nem �rdekes). 
Nem hanyagolhat� el a hitgy�gy�t�s p�nz�gyi haszna sem; ennek t�lnyom� r�sze ugyancsak a n�k odaad�s�nak eredm�nye. Az Egyes�lt �1lamokban �vi, 30 milli�rd(!) doll�rra becs�lik a hitgy�gy�t�sra ford�tott p�nzt, de a t�v�b�l szerzett ismeretek szerint n�lunk sem fill�rek�rt "gy�gy�tanak". A haszon a hitgy�gy�t� sz�m�ra nem csak anyagi jelleg�: a p�ciens, aki csal�dj�t�l �s mag�t�l vonja el az am�gy is sz�k�sen csordog�l� anyagiakat, fut a p�nze ut�n: bebesz�li mag�nak, hogy csakugyan gy�gyul. Ezzel - ha nincs �gy - nemcsak mag�t csapja be (ami j�l is esik), hanem tov�bbi h�v�ket is szerez a hitgy�gy�t�nak, mik�zben betegs�ge - ha annak val�ban szervi oka van - olyan st�diumba ker�l, melyben az orvos sz�m�ra gy�gy�thatatlann� v�lik. �gy, mikor hit�t nem, de erej�t vesztve orvoshoz fordul, beigazolva l�tja, hogy a hitgy�gy�t� az igazi, hiszen az orvos m�r nem tud jav�tani �llapot�n. A k�r itt bez�rul, �s a logikus magyar�zat nem seg�t. 
B�r a hagyom�nyos vall�sok �s a term�szettudom�nyok m�vel�i sok mindenben nem �rtenek egyet, a sz�lesebb �rtelemben vett hitgy�gy�t�k ellen k�z�sen, veszik fel a harcot, ha nem is ugyanazon okokb�l. A hitgy�gy�t� ugyanis - b�r neve alapj�n is a hit kateg�ri�j�ba tartozik - a vall�s k�reit zavarja, hamis messi�sk�nt jelenve meg, ez�ltal testk�zelbe hozva azt, amit az egyh�z elvont dogmak�nt kezel. A hitgy�gy�t�, azzal hogy csodatev�k�nt t�nteti fel mag�t, mik�zben sok hiv�t vonz mag�hoz, a csod�k egy r�sz�t kiteszi a k�zvetlen ellen�rz�s lehet�s�g�nek. A hagyom�nyos egyh�zak ugyan elismerik a csod�s gy�gyul�sokat, de ezt csak saj�t ellen�rz�s�k alatt teszik meg �s engedik meg. Mivel ezek kontrollj�ra nincs lehet�s�g, dogm�v� v�lnak. A hitgy�gy�t� "csod�ja" azonban ellen�rizhet�, �ppen ez�rt kudarca ki�br�nd�t�. Ez a ki�br�ndul�s nemcsak mag�ra a sikertelen hitgy�gy�t�ra terjed ki, hanem �ltal�nos�t�s r�v�n - a benne val� hit m�lys�g�t�1 f�gg�en - a vall�s �ltal t�rv�nyes�tett csod�kra is. Am�g a hitgy�gy�t� uf�k k�ld�tt�nek hirdeti mag�t, csak-csak elfogadhat� az egyh�zak sz�m�ra, de ha Isten k�ld�ttek�nt jelenik meg, az m�r teljesen elfogadhatatlan. Term�szetesen el�fordulhat az is, hogy a hitgy�gy�t�ban val� hit vagy a csal�d�s �ppen a vall�s fel� tereli a mindenk�ppen hinni akar� embert, de az egyh�z ezt a "seg�ts�get" sem fogadhatja el. 
A term�szettudom�ny min�s�t�se a hitgy�gy�t� �ltudom�nyoss�g�r�l egy�rtelm� �s helyt�ll�. Ugyanakkor a kategorikus elutas�t�s nem l�tszik c�lravezet�nek, ha nincs mellette hiteles magyar�zat. Ha elfogadjuk azt, hogy a hit val�ban seg�theti a gy�gyul�st - �s a term�szettudom�nyos bizony�t�kok val�ban erre mutatnak -, akkor a hitgy�gy�t�st csak a misztikum�t�l kell megfosztani, de a t�nyleges -hasznos - tartalm�t meg kell hagyni. A term�szettudom�ny teh�t nem tehet egyenl�s�gjelet a hitgy�gy�t� �s a gy�gy�t� hit k�z�: az el�bbit el kell �t�lnie, az ut�bbi viszont meg�rdemli a t�mogat�st. Hogy ez a hit miben nyilv�nuljon meg, azt lehet ir�ny�tani orvos fel�, gy�gym�d fel�, ak�r vall�s fel� is, de teljes elvet�se a beteg �rdek�ben v�gzett (orvosi) k�zdelmet gyeng�ten�.

* 

Nyilv�nval�, hogy a k�rnyezet hat�sa a sz�let�st�1 kezd�d�en fontos, �s meghat�rozza, hogy ki miben hisz. Ugyanakkor az, hogy valaki k�tked� vagy h�v�, val�sz�n�leg genetikailag adott. A h�v�nek valamiben hinnie kell, �s ez a "valami" �pp�gy lehet transzcendent�lis vagy valamely nagyon is f�ldi eszme, p�ld�ul hit a kommunizmusban. Sz�mos p�ld�ja volt annak, hogy dogmatikusan h�v� vall�sos emberek fanatikus p�rth�v�kk� v�ltak - nem k�p�nyegforgat�sb�l, hanem �szint�n. Ezt a k�rnyezet (vagy annak valamilyen �lm�nye) hat�rozta meg. M�sok k�ptelenek hinni, b�rmilyen meggy�z�nek t�n� bizony�t�kot t�rnak el�j�k. Aki tud fenntart�sok n�lk�l hinni, j� alanya nemcsak a hitgy�gy�sznak, hanem az asztrol�gusnak �s a j�snak is. Ez a "hitk�pess�g" fokozott m�rt�kben mutatkozik meg - �rthet� m�don - betegs�gek alkalm�val. Ez azonban egyesekben k�zelebb �ll az optimizmushoz, mint az istenhithez akkor is, ha sokszor kevert form�ban jelenik meg. Az optimizmus is hit: hit abban, hogy a dolgok j�ra fordulnak, �s val�sz�n�leg ez is el�g az immunrendszer serkent�s�hez. Term�szetesen ez nem jelenti azt, hogy a h�v�-hitetlen p�ros �sszekeverhet� lenne az optimista-pesszimista p�rossal. A p�rhuzam a kett� k�z�tt csak a gy�gyul�sra, illetve a genetikai meghat�rozotts�gra �rv�nyes. Optimist�nak sz�letni kell akkor is, ha az �let t�bbsz�r ad okot pesszimizmusra, �s aki pesszimist�nak sz�letett, a j�nak is a s�t�t oldal�t l�tja. Ez - a hitgy�gy�t�st�l f�ggetlen�l - ugyancsak �letre sz�l�an seg�ti vagy g�tolja a gy�gyul�st.

* 

Hasznos, vagy k�ros teh�t a hitgy�gy�t�s? Ha elfogadjuk, hogy a hit er�s�ti a szervezet v�dekez�rendszer�t, egy�rtelm�en hasznos. Ha azt mondjuk, hogy a beteg elmulaszthat miatta orvosi beavatkoz�st, akkor k�ros. A k�rd�s teh�t az, hogy a gy�gy�t� hitet (az im�ds�g erej�ben vagy m�sban) a korszer� orvosi beavatkoz�s mellett vagy helyett alkalmazz�k, hasonl�an az alternat�v ter�pi�hoz, mint amilyenek a gy�gyf�vek, akupunkt�ra stb., melyek mindaddig elfogadhat�k �s haszn�lhat�k, am�g nem k�sleltetik vagy h�tr�ltatj�k a val�di orvosi gy�gykezel�st. A "haszon" vagy "k�r" teh�t r�szben a hitgy�gy�sz, r�szben a beteg intelligenci�j�n �s m�rt�ktart�s�n m�lik. El�bbinek nem szabad ter�pi�j�t kiz�r�lagosnak �s mindenhat�nak hirdetnie, ut�bbinak szabad hinni, de nem szabad elhinnie, hogy ez �nmag�ban el�g. Az ember gyarl�s�ga miatt azonban csak ritk�n tud korl�tokat szabni cselekedeteinek, a hitgy�gy�sz egyre ink�bb elhiszi, hogy t�nyleg f�ld�nt�li k�pess�gei vannak, mik�zben a h�v� a hit hat�s�t a t�nylegesn�l nagyobbra �rt�keli. Ezzel k�sz a csapda: a hitgy�gy�sz mindenk�ppen bizony�tani akar, �s ehhez nem mindig haszn�l tisztess�ges eszk�z�ket, mik�zben a h�v� a hitgy�gy�sz fogly�v� v�lik. A hitgy�gy�sz megpr�b�lja tudom�nyk�nt felt�ntetni azt, aminek a tudom�nyhoz semmi k�ze, �s a h�v� elhiszi, hogy ez �pp�gy tudom�ny, mint p�ld�ul az orvostudom�ny. A harmadik f�szerepl�, a t�megkommunik�ci� a "demokratikus objektivit�s" l�p�t �lti fel, holott az eg�szben csak a "sztori" �rdekli, �s rombol� hat�sa hidegen hagyja. Ezzel a circulus vitiosus kialakult, �s nagyon neh�z b�rmit is tenni ellene.