Az �jrasz�let�s olyan igazs�g, amely fajunk sok-sok milli� tagj�nak elm�j�t uralta �s a nagy t�bbs�g gondolkod�s�t form�lta megsz�ml�lhatatlan �vsz�zad �ta. A s�t�t korszak alatt elt�nt az eur�pai gondolkod�sb�l, �s �gy megsz�nt befoly�solni szellemi �s erk�lcsi fejl�d�s�nket – mell�kesen megjegyezve nagyon is e fejl�d�s k�r�ra. Az utols� �vsz�zadban id�r�l id�re �tvillant n�h�ny nagyobb nyugati gondolkod� elm�j�n, mint az �let legrejt�lyesebb probl�m�inak lehets�ges magyar�zata. Az ut�bbi �vekben, ami�ta az ezoterikus tan�t�s alapvet� r�sz�v� nyilv�n�tott�k, �lland�an vita t�rgya, �s folyamatosan teret nyer az �let �s fejl�d�s miszt�riumainak meggondoltabb tanulm�nyoz�i k�r�ben.

Term�szetesen nem f�r k�ts�g ahhoz, hogy az �jrasz�let�s tana a Kelet nagy t�rt�nelmi vall�saiban alapvet� tant�telk�nt szerepelt. Mind Indi�ban, mind Egyiptomban

Az el�bbi fejezetben l�ttuk, hogy az ember k�ls� form�ja, fizikai term�szete lassan, k�t �s f�l gy�k�rfaj id�tartama alatt �p�lt fel, am�g k�sz lett az �rtelem Fiainak befogad�s�ra. Ezt a term�szetet nevezt�k el �llatinak �s ez n�gy megk�l�nb�ztet� r�szb�l vagy ’princ�piumb�l’ �ll: I. a test; II. az �terikus hasonm�s; III. a vitalit�s; IV. a szenved�ly-term�szet – a szenved�lyek, er�s v�gyak �s k�v�ns�gok. Ez a sz� legszorosabb �rtelm�ben az �llati ember, aki rokonait�l, az egyszer� �llatokt�l a gondolkod� �ltal re� gyakorolt befoly�s r�v�n k�l�nb�zik, aki az�rt j�tt, hogy nevelje �s megnemes�tse. Vegy�k el a gondolkod�t, mint a sz�letett �rtelmi fogyat�kos eset�ben, �s el�tt�nk �ll az �llat, noha a form�ja emberi.

M�r most az �llati embert meglelkes�t� �s vele �sszekapcsolt gondolkod� az alacsonyabb term�szetnek olyan k�pess�geket k�lcs�n�z, amelyeket az �llati ember megnyilv�n�tani k�pes, �s ezeket az emberi agyban �s azon kereszt�l m�k�d� k�pess�geket nevezz�k mi agy-elm�nek, vagy als�bb elm�nek. Nyugaton a h�tk�znapi besz�dben az agy-elme fejl�d�s�t tekintik annak, ami az emberi �s �llati l�ny k�z�tti k�l�nbs�get eredm�nyezi. Azt, amit a teoz�fus csup�n als�bb, vagy agy-elm�nek tekint, az �tlag nyugati ember mag�nak az elm�nek v�li, �s ebb�l sok zavar sz�rmazik, ha teoz�fusok �s nem teoz�fusok j�nnek �ssze.

Mi azt mondjuk, hogy a gondolkod�, aki az �llat-embert el�rni �s befoly�solni t�rekszik, levet�t egy sugarat, amely az agyvel�t �ri �s benne hat, �s hogy az agyon kereszt�l annyit nyilv�n�t meg a ment�lis er�kb�l, amennyit az az agy form�j�n�l �s egy�b fizikai saj�toss�g�n�l fogva tolm�csolni k�pes. Ez a sug�r rezg�sbe hozza az agyi idegsejtek molekul�it, mint ahogy a f�nysug�r megrezegteti a retina-idegsejtek molekul�it, �s �gy fel�breszti a tudatot a fizikai s�kon. M�rlegel�s, �t�let, eml�kezet, akarat, fogalom-alkot�s – ahogy ezeket a k�pess�geket ismerj�k, amelyek az agy teljes aktivit�sakor nyilv�nulnak meg – ezek mind a gondolkod� �ltal kik�ld�tt sug�r k�vetkezm�nyei, �s ezeket azok az anyagi felt�telek m�dos�tj�k, amiken kereszt�l m�k�dni�k kell. Ezekbe a felt�telekbe bele�rtj�k az eg�szs�ges idegsejteket, az illet� idegsejt-csoportok j�l kiegyens�lyozott fejl�d�s�t, a sejtek �ltal asszimil�lhat�, t�panyagokat tartalmaz� teljes v�rell�t�st, ami k�nnyen adja le a sz�ll�tott oxig�nt. Ha ezek a felt�telek, vagy b�rmelyik k�z�l�k hi�nyzik, az agy nem tud m�k�dni, ilyen agyban a gondolkod�s folyamata nem tud tov�bb lej�tsz�dni, mint ahogy a t�r�tt f�jtat�j� orgona sem tud dallamokat lej�tszani. Nem az agy hozza l�tre a gondolatot, mint ahogy az orgona sem hoz l�tre dallamot; mindk�t esetben van egy j�t�kos, aki a hangszeren, az eszk�z�n j�tszik. De a j�tsz� �nkifejez�sei lehet�s�geinek, ak�r zen�vel, ak�r gondolattal fejezi ki mag�t, hat�rt szab az eszk�z k�pess�ge.

Felt�tlen�l sz�ks�ges, hogy a tanul� vil�gosan meg�rtse ezt a k�l�nbs�get, ami a gondolkod� �s az �llati ember k�z�tt van, akinek agy�t a gondolkod� haszn�lja, mert a kett� b�rmilyen �sszezavar�sa �rthetetlenn� fogja tenni az �jrasz�let�s tan�t. Mert am�g a gondolkod� �jrasz�letik, az �llati ember nem.

Van itt egy komoly probl�ma, ami nagyon sok m�s neh�zs�ghez vezet. Megsz�letik az �llati ember, a val�di ember pedig hozz� van kapcsolva; a val�di ember az �llati ember agy�n kereszt�l m�k�dik, �jrasz�let�sr�l �jrasz�let�sre, mik�zben ugyanaz marad. Sorozatosan �lteti, mondjuk Sashital Dev, Caius Glabrio, Johanna Wirther, William Johnson �llati embereket, �s mindegyikben tapasztalatokat szerez, mindegyiken kereszt�l tud�st halmoz fel, mindegyikb�l begy�jti azt az anyagot, amelyet az szolg�ltat �s saj�t �r�k l�ny�be sz�vi. Az �llati ember val�di �nval�j�val egyes�lve nyeri el halhatatlans�g�t. Nem Sashital Dev inkarn�l�dik Caius Glabriok�nt, azut�n pedig mint Johanna Wilther, hogy v�g�l a 19-ik sz�zadbeli Anglia William Johnson-jak�nt viruljon ki, hanem az egyetlen �r�k �rtelem Fia, aki ezek mindegyik�ben sorban lakik, �sszegy�jtve mindegyikb�l az �j tapasztalatokat, friss tud�st. Csup�n ez az �jrasz�let� ego k�pes az �jrasz�let�seinek sorozat�ra visszatekinteni, eml�kezve minden f�ldi �letre, minden egyes zar�ndok�t t�rt�net�re, b�lcs�t�l a kopors�ig, az eg�sz dr�m�ra jelenetr�l jelenetre, �vsz�zadokr�l �vsz�zadra. K�pzelt szerepl�inket tekintve, William Johnson a 19-ik sz�zadban nem tud visszan�zni, sem visszaeml�kezni �jrasz�let�seire, mert � kor�bban soha meg nem sz�letett, szemei soha nem pillantott�k meg egy kor�bbi nap f�ny�t. De William Johnson velesz�letett jelleme az a jellem, amellyel a vil�gra j�tt, az a jellem, amelyet Wirther Johanna kov�csolt N�metorsz�gban, Caius Glabrio R�m�ban, Sashital Dev Hinduszt�nban �s f�ldi el�djei k�z�l sokan, sok orsz�gban �s sok civiliz�ci�ban. Mindennapi �let�vel �j von�sokat tesz hozz� korszakok �ta tart� munk�j�hoz, �gy, hogy kezeivel a kor�bbiakt�l k�l�nb�z�t – hitv�nyabbat vagy nemesebbet – fog �r�k�s�nek, ut�dj�nak kezeibe helyezni az �let sz�npad�n, aki �gy val�j�ban – de nem a k�lvil�g �rtelmez�s�ben – saj�t maga lesz.

�gy a k�rd�s, amely oly term�szetesen mer�l fel, �s amelyet oly gyakran k�rdeznek: ’Mi�rt nem eml�kszem �n elm�lt �leteimre?’ val�ban az �jrasz�let�s elm�let�nek f�lre�rt�s�n alapul. Az ’�n’, az igazi ’�n’ eml�kszik, de az �llati ember, amely m�g nincs teljesen �sszehangolva igazi �nj�vel, nem eml�kezhet vissza egy olyan m�ltra, amiben neki szem�lyesen semmi r�sze nem volt. Az agy eml�kezete csup�n azon esem�nyek feljegyz�seit tartalmazhatja, amelyekben �rintett volt. A jelenlegi William Johnson agya nem a Johanna Wirther�, sem Cains Glabrio�, sem pedig Sashital Dev�. William Johnson a vele kapcsolatos kor�bbi �letekb�l csak �gy kaphat eml�kk�peket, ha az agya k�pes v�laszrezg�sekkel felelni azokra a finom rezg�sekre, amelyeket az � m�land�, szem�lyes �nje �s az �r�kk�val� �nje k�z�tti hidat alkot� sug�r kibocs�t. Ahhoz, hogy ezt megtehesse, szorosan eggy� kell v�lnia ezzel az igazi �nnel, �s abban a tudatban kell �lnie, hogy � nem William Johnson, hanem az �rtelem Fia, William Johnson pedig csak �tmeneti lak�hely, amelyben saj�t elhat�roz�s�b�l �l. Ahelyett, hogy az agyi tudatoss�gban �lne, a magasabb tudatoss�gban kell �lnie. Ahelyett, hogy val�di �nj�re, mint valami k�v�l�ll�ra, az �tmeneti William Johnsonra pedig, mint ’�n’-re tekintene, a gondolkod�val kell mag�t azonos�tania. William Johnsonra olyan k�v�l�ll� szervk�nt kell tekintenie, akit a fizikai s�kon v�gzett munk�hoz hasznos, maxim�lis hat�konys�g�ra kell kifejleszteni �s nevelni, a hat�konys�gba bele�rtve William Johnson agy�nak igazi gazd�ja ir�nti gyors fog�konys�g�t is.

Amint a h�s embere nagy nehezen �s fokozatosan megny�lik a magasabb s�kokr�l sz�rmaz� befoly�sok ir�ny�ba, �s a val�di �n egyre nagyobb m�rt�kben k�pes befoly�solni testi lak�hely�t, m�ltbeli testet�lt�sek felvillan�sai suhannak �t az als�bb tudaton, ezek pedig egyre kev�sb� lesznek majd villan�sok, ink�bb �lland� l�tom�sok, m�g v�g�l a m�ltat ’eny�m’-k�nt ismerj�k fel az eml�kez�s folytonoss�g�n�l fogva, ami az egy�nis�g �rzet�t kelti. Akkor a jelenlegi testet�lt�st csup�n az �n utols� ruh�jak�nt ismerj�k fel, amelybe az �lt�z�tt, �s azt semmik�ppen sem azonos�tjuk az �nnel, �ppoly kev�ss�, mint ahogy nem azonos�tjuk magunkat a ruh�val, amelyet felvesz�nk. Az ember nem tekinti ruh�j�t �nmaga egy r�sz�nek, mert tudatosan k�pes azt levetni, �s �nmag�t�l k�l�n�ll�nak tekinteni. Amikor a val�di Ember test�vel ezen a s�kon tudatosan megteszi ezt, nyilv�nval�an t�k�letess� v�lik.

Teh�t a ruha – ’a b�rb�l val� ruha’, az �terikus m�s, a vitalit�s, a szenved�lyterm�szet – nem sz�letik �jra, hanem elemei sz�toszlanak �s visszat�rnek oda, ahov� az als�bb vil�gokban tartoznak. Mindaz, ami William Johnsonban a legjobb volt, az eg�-val boldog pihen�sbe mer�l, m�g az az impulzus, amely f�ldi �let�ben �ltette, kimer�l, �s visszahullik a f�ldre.

Miut�n vil�gos k�pet nyert�nk az �jrasz�let� eg�r�l vagy gondolkod�r�l, �s a k�zte �s a muland� �llati-ember k�z�tti k�l�nbs�gr�l, a tanul�nak most az �jrasz�let�s folyamat�t kell meg�rtenie.

Ezt a folyamatot �gy foghatjuk fel a legtiszt�bban, ha �tgondoljuk azt a s�kot, amelyhez a gondolkod� tartozik �s azt az er�t, amellyel dolgozik. A gondolkod� az, akit az ember �t�dik princ�pium�nak nevez�nk. A mikrokozmoszban, az emberben l�v� �t�dik princ�pium megfelel a makrokozmosz, az emberen k�v�l l�v� vil�gegyetem �t�dik s�kj�nak. Ezek a s�kok az ezoterikus filoz�fia szerint az Els�dleges L�nyeg (szubsztancia) k�l�nb�z� megnyilv�nul�sai, a tudat pedig mindegyik s�kon az adott s�k felt�telrendszer�n kereszt�l v�gzi tev�kenys�g�t, b�rmik is legyenek azok. A ’L�nyeg (szubsztancia)’ sz�val fejezz�k ki a L�tez�st legkor�bbi objekt�v form�j�ban, az EGY szakaszosan ism�tl�d� aspektus�nak els�dleges megnyilv�nul�s�t, a leend� kozmosz els� f�tyl�t minden megnyilv�nul� dolog hom�lyos kezdet�n. Ebben a szubsztanci�ban benne van mindennek a lehet�s�ge, a leg�teribb szellemnek ugyan�gy, mint a legs�r�bb anyagnak. Crookes professzor a k�mi�ban azt �ll�totta, hogy a k�nny� hidrog�n, vagy m�s n�ven els�dleges szubsztancia az, amib�l az atomok �p�lnek fel, az atomokb�l a molekul�k, a molekul�kb�l pedig �sszetett szubsztanci�k �s �gy tov�bb az egyre bonyolultabb ir�ny�ba. Az ezoterikus filoz�fia ugyan�gy defini�l egy els�dleges k�zeget (szubsztanci�t), amelyb�l a kozmosz kifejl�dik, �s amely a legritk�bb form�j�ban szellem, energia, er�, legs�r�bb form�j�ban pedig a legszil�rdabb anyag. Minden vil�g valamennyi v�ltoz� form�ja ebb�l a k�zegb�l (szubsztanci�b�l) van, s�r�bb vagy ritk�bb t�megekbe felhalmoz�dva, t�bb vagy kevesebb energi�val �thatva. Egy s�k csup�n a l�t egy adott szintj�t jelenti, amin ez a szellem-anyag ar�ny v�ltozik bizonyos hat�rok k�z�tt, �s bizonyos t�rv�nyek szerint m�k�dik. �gy a fizikai s�k alatt a mi l�that�, hallhat�, tapinthat�, szagolhat�, �zlelhet� vil�gunk �rtend�, amelyen �rz�kszerveink seg�ts�g�vel ker�l�nk kapcsolatba a szellem-anyaggal – a tudom�ny energi�nak �s anyagnak nevezi ezeket, mintha k�l�nv�laszthat�k lenn�nek – legyen az szil�rd, foly�kony, vagy g�znem�, stb. Ugyan�gy van a t�bbi s�kkal, valamennyit a szellem-anyag egyens�lyuk saj�toss�gain�l fogva k�l�nb�ztethetj�k meg. A tudat valamennyi s�kon megnyilv�nul, a s�k szellem-anyag�n kereszt�l m�k�dve. Ehhez a heveny�szett �s t�m�r�tett meg�llap�t�shoz m�g hozz� kell f�zn�nk azt a tov�bbi t�nyt, hogy ezek a s�kok – mint m�r meg�llap�tottuk – nem olyanok, mint a hagymah�jak, egyik a m�sikon, hanem mint a test�nkben l�v� leveg� �s �ter, �thatj�k egym�st.

Az ezoterikus filoz�fia szerint h�t ilyen princ�pium van, amik anal�g kapcsolatban vannak a Vil�gegyetem h�t s�kj�val. Ezek k�z�l a gondolkod� s�kja az �t�dik. ¹¹

Ez az emberben l�v� �t�dik princ�pium felel meg a Vil�gegyetem �t�dik s�kj�nak, a mahatnak, az Egyetemes Elm�nek, ’az isteni fogalomalkot�snak’, amelyb�l a formateremt�, vez�rl�, ir�nymutat� energia k�zvetlen�l sz�rmazik, �s ami a fizikai s�kon �ltalunk energi�knak nevezett minden energiaforma alapja. (Ezt a s�kot gyakran a harmadiknak nevezz�k, mert az atm�b�l, mint els�b�l kiindulva, a harmadik. Nem sz�m�t, hogy h�nyadiknak nevezz�k, ha a tanul� meg�rti, mi a viszonya a t�bbihez k�pest.) A form�k eg�sz vil�ga – legyen az finom vagy s�r� – az Egyetemes Elme ezen energi�ja �ltal �s rajta kereszt�l fejl�dik, �sszekapcsolva �s sz�tv�lasztva az atomokat, form�kba egyes�tve, majd �jra sz�tsz�rva azokat, fel�p�tve �s lerombolva, �ssze�ll�tva �s puszt�tva, vonzva �s tasz�tva. A filoz�fus szem�ben ez egyetlen energia, a tud�s megfigyel�se szerint sokfajta energia, val�j�ban l�nyeg�t tekintve egy, megnyilv�nul�sait tekintve sok. Teh�t az �t�dik s�kr�l ered minden forma teremt�se, a teremt�st olyan �rtelemben v�ve, hogy az megl�v� anyagot form�l meg, �j form�kat kialak�tva. Az ezoterikus filoz�fi�ban ez a gondolater� a forma egyetlen forr�sa. H. P. Blavatsky �gy besz�l r�la:

„A gondolat titokzatos ereje teszi lehet�v�, hogy k�ls�, �rz�kelhet�, �szrevehet� jelens�geket hozzon l�tre az �nmag�ban rejl� energia seg�ts�g�vel.”¹²

Az ember �t�dik princ�piuma pontosan �gy m�k�dik, mint a vil�gegyetem �t�dik s�kja; a gondolkod�ban rejlik a minden dolgot l�trehoz� energia, �s a gondolatnak ebben a teremt� erej�ben fogjuk az �jrasz�let�s folyamat�nak titk�t megtal�lni.

Azok, akik szeretn�k bebizony�tani �nmaguknak, hogy a gondolat k�peket, ’gondolatform�kat" hoz l�tre, teh�t hogy a sz� legszorosabb �rtelm�ben ’a gondolat valami dolog’, megtal�lhatj�k azt, amit keresnek a mostan�ban annyira elterjedt �gynevezett hipnotikus k�s�rletek besz�mol�iban. Egy fogalom gondolatform�ja r�vet�thet� egy �res pap�rlapra, �s �gy l�that�v� v�lik a hipnotiz�lt szem�ly sz�m�ra; vagy annyira objekt�vv� tehet�, hogy a hipnotiz�lt szem�ly t�nyleges fizikai t�rgyk�nt fogja l�tni �s �rezni. Egy ’m�dium’ pedig ’szellem’-nek fog l�tni egy jelenl�v� szem�ly elm�j�b�l kipattan�, egy emberi l�nyre vonatkoz� gondolatot, minthogy ez a gondolat visszat�kr�z�dik a szem�ly aur�j�ban, az �t k�r�lvev� magnetikus k�rnyezetben. Vagy a tiszt�nl�t� transzban, vagy �beren felismeri �s le�rja a valamely jelenl�v� szem�ly �ltal tudatosan l�trehozott form�t, an�lk�l, hogy az illet� besz�lne, csup�n az akarat�t hozva m�k�d�sbe, hogy gondolatban vil�gosan l�trehozza a k�pet. Minden ’vizualiz�l�’ szem�ly bizonyos fokig tiszt�nl�t�, �s saj�t k�s�rlettel meggy�z�dhet az akaratnak a finom anyagot form�l� erej�r�l.

A kev�sb� finom asztr�lis anyag ugyan�gy form�lhat�, mint ahogy az Eddy tany�n H.P. Blavatsky form�lta a m�dium kivet�tett asztr�lis k�p�t az �ltala ismert szem�lyekhez hasonl� k�pm�sra, akiket a t�bbi jelenl�v� nem ismert. Nem tekinthetj�k ezt furcs�nak, ha nem felejtj�k el, hogy a gondolkod�si szok�sok m�g azt a s�r� anyagot is �talak�tj�k, amelyb�l fizikai test�nk �ll, m�g az id�sebb ember jellemz� tulajdons�gai bev�s�dnek az arc�ra, azok sz�ps�ge nem a forma �s a sz�n, hanem a kifejez�s – a bels� �n �ltal kialak�tott �larc kifejez�se. Minden szok�soss� v�lt gondolat, b�n vagy er�ny r�nyom�dik a fizikai von�sokra, �s nincs sz�ks�g�nk tiszt�nl�t� szemre az aura megvizsg�l�s�hoz, hogy meg tudjuk mondani, vajon a ment�lis be�ll�totts�g nagylelk�-e vagy kapzsi, ny�ltsz�v�-e vagy gyanakv�, szeret�-e vagy gy�l�lk�d�. Ez annyira ismert t�ny, hogy nem is kapjuk fel t�le a fej�nket, de m�gis el�gg� jelent�s, mert ha a test s�r� anyag�t �gy form�lhatj�k a gondolat er�i, mi a hihetetlen, vagy �ppen furcsa abban az elk�pzel�sben, hogy az anyag finomabb form�i szint�n ilyen plasztikusan �s engedelmesen veszik fel azt az alakot, amelly� a halhatatlan m�v�sz, a gondolkod� ember �gyes keze form�lja?

Ebb�l a megk�zel�t�sb�l teh�t a manasz bels� term�szete egy form�t l�trehoz� energia, �s egy k�ls� dolog megnyilv�nul�sakor a k�vetkez� folyamat megy v�gbe: a manasz l�trehoz egy gondolatot, �s ez a gondolat form�v� v�lik a manaszi vagy �rtelmi vil�gban. Innen �tmegy a k�ma-manasziba, amelyben s�r�bb� v�lik; innen az asztr�lisba, amelyben m�g s�r�bb, �s l�that� a tiszt�nl�t�k sz�m�ra. Ha k�pzett akarat ir�ny�tja tudatosan, akkor azonnal �tj�het a fizikai s�kra, �s itt be�lt�zhet fizikai anyagba, �gy t�rgyiasulhat az �tlag-szem sz�m�ra, m�g norm�l esetben az asztr�ls�kon marad, mint egy �nt�forma, amely majd be fog �p�lni a fizikai �letbe, ha a k�r�lm�nyek abba az ir�nyba sodorj�k. Az egyik Mester azt �rta, hogy az adeptus k�pes „a l�that� vil�gba kivet�teni, �s ott materializ�lni olyan form�kat, amelyeket k�pzelete a l�thatatlan vil�gban az �lettelen kozmikus anyagb�l alak�tott ki. Az adeptus semmi �jat nem teremt, csup�n felhaszn�lja �s ir�ny�tja azt az anyagot, ami a term�szetben k�r�l�tte rendelkez�sre �ll, azt, ami az id�k v�gtelens�g�n �t minden form�n kereszt�lment. Csup�n ki kell v�lasztania azt, amire sz�ks�ge van, �s visszah�vnia az objekt�v l�tez�sbe.”¹³

Egy p�lda a fizikai vil�g j�l ismert t�nyeib�l tal�n seg�ti az olvas�t annak a meg�rt�s�ben, hogyan v�lhat �gy a l�thatatlan l�that�v�; egy form�r�l besz�ltem, amely fokozatosan s�r�bb� v�lik, amint a manaszi vil�gb�l a k�ma-manasziba megy �t, abb�l az asztr�lisba, az asztr�lisb�l pedig a fizikaiba.

Gondoljunk a l�tsz�lag �res �vegtart�lyra, amely azonban telve van l�thatatlan g�zokkal, hidrog�nnel �s oxig�nnel. Egy szikra egyes�ti ezeket �s ’v�z’ keletkezik, de g�znem� �llapotban. A tart�lyt leh�tik �s a g�zp�ra fokozatosan l�that�v� v�lik. Azut�n a g�z az �vegen v�zcseppekk�nt csap�dik le, v�g�l a v�z megfagy �s szil�rd j�gkrist�lyok r�teg�v� v�lik. �gy ha a manaszi szikra felvillan, a finom anyagot gondolatform�v� alak�tja; ez k�ma-manaszi form�v� s�r�s�dik (hasonlatunkban a g�zp�ra), ez az asztr�lisba (hasonlatunkban a v�z) �s �gy a fizikaiba, amelyet a j�g szeml�ltet.

Az ezoterikus filoz�fia tanul�ja fel fogja ismerni, hogy a term�szet fejl�d�s�ben minden rendezett sorrendben megy v�gbe, �s hozz� fog szokni, hogy a fizikai s�k anyag�nak k�l�nb�z� �llapotaiban az anyagnak a ’l�thatatlan’ vil�gok k�l�nb�z� s�kjain l�v� �llapotai anal�gi�j�t l�ssa. De a nem-teoz�fusnak csak az�rt adjuk a szeml�ltet� p�ld�t, hogy konkr�t fizikai k�pet ny�jtsunk a s�r�s�d�si folyamatr�l, bemutatva, mik�ppen s�r�s�dhet a l�thatatlan l�that�v�.

Az is igaz persze, hogy a ritk�bb anyagnak a s�r�bbe val� t�m�r�d�se tapasztalatunk egyik legh�tk�znapibb t�nye. A n�v�nyzet az�ltal n�, hogy a l�gk�rb�l g�zokat vesz fel, �s anyagukat foly�konny� �s szil�rdd� alak�tja. Az �leter� tev�kenys�ge az�ltal nyilv�nul meg, hogy folyamatosan �p�ti a l�that� form�kat a l�thatatlanb�l, �s ak�r igaz az el�bbi gondolatsor, ak�r nem, semmi l�nyegileg lehetetlen vagy m�g csak rendk�v�li sincs benne. Igazs�ga nyilv�nval�, �s itt azok tan�s�gt�tele, akik l�tj�k a gondolatform�kat a k�l�nb�z� s�kokon, egy�rtelm�en �rt�kesebb, mint azok�, akik a gondolatform�kat nem l�tj�k. Sz�z vak ember szav�nak, amely letagad egy l�that� t�rgyat, kisebb s�lya van, mint egyetlen ember szav�nak, aki l�t, �s aki tan�skodik arr�l, hogy l�tja azt. Ebben a tekintetben a teoz�fus megel�gedhet a v�rakoz�ssal, tudva, hogy a t�nyeket nem v�ltoztatja meg a tagad�s, �s hogy a vil�g fokozatosan el fog �rkezni a gondolatform�k l�t�nek felismer�s�hez, mint ahogy a XIX. sz�zad v�ge fel� – a g�nyol�d�s egy hasonl� id�szaka ut�n – el�rkezett a Mesmer �ltal �ll�tott t�nyek l�tez�s�nek felismer�s�hez.

�gy tal�ltuk teh�t, hogy az esem�nyek a manaszi vagy k�ma-manaszi s�kon kezd�dnek, mint gondolatok, vagy szenved�ly- illetve �rz�s-sz�nd�kok, azut�n asztr�lis form�t vesznek fel, v�g�l pedig tettek �s esem�nyek form�j�ban jelennek meg a fizikai s�kon �gy, hogy ez ut�bbiak a kor�bban l�tez� ment�lis okok okozatai. Az ezoterikus filoz�fia szerint a test is ilyen okozat, �s az �teri hasonm�s mint�j�ra alakul ki. Ez a fogalom m�r el�gg� ismer�s olvas�imnak. Vil�gosan meg kell �rteni azt a gondolatot, hogy az �teri anyagb�l lev� test mintegy �nt�formak�nt szolg�l, amibe a s�r�bb anyag bele�p�thet�. Ahhoz, hogy az �jrasz�let�s folyamat�t egy�ltal�ban meg�rts�k, pillanatnyilag el kell fogadni azt az elk�pzel�st, hogy a fizikai test fizikai molekul�knak egy el�z�leg m�r l�tez� �teri form�ba t�rt�n� be�p�t�snek az eredm�nye.

�s most t�rj�nk vissza a gondolkod�hoz, aki form�kat teremt, aki minden bizonnyal az als�bb manaszon, vagy a k�ma-manaszon kereszt�l m�k�dik az �tlagembern�l, minthogy m�g nem rem�lhetj�k, hogy a tiszta manaszi tev�kenys�gnek pillanatnyilag sok nyom�t fedezhetj�k fel. Mindennapi �let�nkben gondolkodunk, �s �gy gondolatform�kat teremt�nk: „Az ember �lland�an ben�pes�ti k�rnyezet�t a maga saj�tos vil�g�val, tel�ti azt k�pzelete, v�gyai, �szt�nz�sei �s szenved�lyei teremtm�nyeivel”.¹⁴

Ezek a gondolatform�k aur�j�ban, vagy magnetikus l�gk�r�ben maradnak, �s az id� m�l�s�val n�vekv� sz�muk egyre halmoz�d� er�vel hat r� vissza. A gondolatok �s gondolatt�pusok ism�telget�se napr�l napra n�veli erej�ket a felgy�lemlett energi�val, m�g v�g�l a gondolatform�k bizonyos fajt�i annyira eluralkodnak az ember ment�lis �let�n, hogy ink�bb v�laszol �szt�nz�s�kre, mintsem �j d�nt�st hozna. Amit pedig szok�snak nevez�nk, az az �gy felhalmozott er� k�ls� t�kr�z�d�sek�nt j�tt l�tre. �gy �p�l a ’jellem’, �s ha k�zelebbr�l ismer�nk b�rkit, akinek �rett jelleme van, meglehet�s biztons�ggal el�re jelezhetj�k tetteit b�rmely adott k�r�lm�nyek k�z�tt.

A hal�l �r�j�nak el�rkeztekor a finomabb testek megszabadulnak a fizikait�l, egyed�l az �tertest oszlik fel a fizikai form�val. Az elm�lt �let eredm�nye, a gondolattest jelent�s ideig megmarad, a tapasztalatok �s a sok k�l�n�ll� gondolat feldolgoz�s�nak folyamat�n megy kereszt�l, �tadja az eredm�nyeket a kauz�lis testnek, majd neki is a felboml�s a sorsa.

Amint az �jrasz�let�s ciklusa megk�zel�ti a kauz�lis testet, vagyis az �jrasz�let� eg�t, az megform�l egy �j ment�lis, majd egy �j asztr�lis testet. K�zben a Karma Urai biztos�tanak egy �nt�form�t, ami alkalmas a ledolgozand� karma kifejez�s�re, ezt k�vet�en �p�l meg az �terikus hasonm�s. Minthogy a fizikai agy a fizikai test t�bbi r�sz�vel egy�tt ebbe az �teri hasonm�sba �p�l bele, a fizikai agy, fel�p�t�s�n�l fogva fizikai kifejez�d�se (b�r nem t�k�letesen) az �jrasz�letend� emberi l�ny ment�lis szok�sainak �s k�pess�geinek. A megfelel� fizikai eszk�z pedig alkalmas k�pess�gei megedz�s�re, �gy lehet�v� v�lik sz�m�ra a fizikai s�kon val� megnyilv�nul�s.

P�ldak�nt n�zz�nk meg egy gyakorlati esetet a gonosz �s az er�nyes fajt�j� gondolatra, mondjuk egy �nz� �s egy �nzetlen jellemre. Az egyik szem�ly �lland�an az �nz�s, az �nmag�ra vonatkoz� v�gyak, rem�nyek, tervek gondolatform�it hozza l�tre, �s ezek k�r�l�tte csoportosulnak, �jra visszahatnak r�. Arra kezd hajlani, hogy lelkiismeret-furdal�s n�lk�l szolg�lja �nmag�t, an�lk�l, hogy m�sok ig�nyeit figyelembe venn�, csup�n saj�t �rdekeit tartva szem el�tt. Meghal, �s jelleme m�r �nz� fajt�j�v� kem�nyedett. Ez nem m�lik el, �s a megfelel� id�pontban �teri form�t vesz fel, ami a k�vetkez� fizikai test mint�jak�nt szolg�l. Hasonl� t�pus� csal�dhoz vonz�dik, olyan sz�l�kh�z, akik fizikailag k�pesek neki olyan anyagot biztos�tani, ami hasonl� saj�ts�gokkal rendelkezik, a fizikai test ebbe az �teri mint�ba �p�l be, az agy pedig felveszi azt az alakot, amely fizikailag alkalmas a saj�t v�gyak kiel�g�t�se durva hajlamainak megnyilv�n�t�s�ra, ugyanakkor a k�z�ss�gi �rt�krend megnyilv�n�t�s�ra szolg�l� fizikai alap hi�nyzik. Egy testet �lt�s �lland� �s lelkiismeretlen �nz�s�nek sz�ls�s�ges esete az oka a k�vetkez� testet �lt�s ’b�n�z� t�pus� agya’ l�re j�tt�nek, �s a gyermek a hitv�ny jellemnek ezzel az eszk�z�vel sz�letik meg, amib�l a halhatatlan gondolkod� alig lesz k�pes tiszta �s gyeng�d dallamnak egy hangjegy�hez is hozz�jutni, b�rmennyire t�rekedj�k is r�. Mindaz az �let, amely a manasz sugar�n kereszt�l sz�letett bele ebbe a szem�lyis�gbe, elhom�lyosul, megt�rik, �s k�szk�dni fog a k�ma k�d�ben. N�ha, b�r minden k�r�lm�ny g�tl�, a dics� f�nyes oldal megvil�g�tja �s bizonyos fokig megv�ltoztatja fizikai eszk�z�t, k�nnal �s er�fesz�t�ssel letiporja itt-ott az alacsonyabb term�szetet, s hab�r lassan, a halad�s egy vagy k�t f�jdalmas l�p�s�t siker�l megtennie. De az eg�sz �leten kereszt�l a m�lt fog a jelenen uralkodni, �s az elfelejtett id�kben megt�lt�tt poharat a vonagl� ajkaknak az utols� cseppig ki kell �r�teni�k.

A m�sodik felt�telezett esetben egy ember �lland�an az �nzetlens�g, a m�sokat megseg�t� v�gyak, a m�sok j�l�t�re vonatkoz� tervek, m�sok jav�t c�lz� komoly rem�nyek gondolatform�it hozza l�tre. Ezek k�r�lveszik �t �s visszahatnak r�, �s szok�s�v� kezd v�lni az �nzetlens�g, megszokja, hogy m�sok j�l�t�t a mag�� el� helyezze �s �gy, amikor meghal, jelleme l�nyegileg �nzetlenn� v�lt. Visszat�rve a f�ldi �letbe az el�z� jellegzetess�geit k�pvisel� modellforma olyan csal�dhoz vonz�dik, amely k�pes tiszta min�s�g� anyaggal ell�tni, ami hozz�szokott ahhoz, hogy a fels�bb �n �szt�nz�seire v�laszoljon. Ezek, be�p�lve az �teri mint�ba, �nfel�ldoz� hajlamok megnyilv�n�t�s�ra alkalmas fizikai agyat adnak, egy�ttal pedig a durva �szt�n�k megnyilv�n�t�s�ra alkalmas fizikai alapok hi�nyzanak. Itt teh�t egy testet �lt�s �nfel�ldoz� szok�s�nak k�l�nleges eset�ben megkapjuk a k�vetkez� testet �lt�sben l�trej�v� j�akar� �s emberbar�t-fajt�j� agy keletkez�s�nek ok�t. A gyermek a f�nyes tulajdons�g� eszk�zzel sz�letik meg, amely a halhatatlan gondolkod� leggyeng�bb �rint�s�re is megrezzen �s �rasztja mag�b�l a szeretet �s szolg�lat isteni dallamait. A vil�g pedig el�mul egy emberi �let dics�s�g�n, az eredm�nyeken, amelyek ink�bb a term�szet puszta ki�rad�s�nak l�tszanak, mint kor�bbi tudatos er�fesz�t�s koron�j�nak. Ezek a fens�ges, �ld�st �raszt� jellemek azonban hosszas, b�tran megv�vott harcok k�ls� jelk�pei, a jelen el�tt ismeretlen m�lt harcainak eredm�nyei, amelyeket viszont a bels� ’gy�z�’ ismer, �s amelyeket egy napon az �ltala �ltetett szem�lyis�g is meg fog ismerni.

�gy j�n l�tre l�p�sr�l l�p�sre az ember fejl�d�se, a jellem egyik szem�lyis�gen kereszt�l form�l�dik a m�sik ut�n, a nyeres�gek �s vesztes�gek szil�rdan r�gz�lnek az asztr�lis �s ment�lis form�ban, �s ezek ir�ny�tj�k a k�vetkez� fizikai megnyilv�nul�sokat. Minden er�ny teh�t egy el�re megtett l�p�snek, az als� term�szet f�l�tt aratott diadaloknak k�ls� jele, jelk�pe, a velesz�letett min�s�g, a ment�lis vagy erk�lcsi jellegzetess�gek pedig, amelyekkel egy gyermek megsz�letik, elm�lt harcok, elm�lt gy�zelmek, vagy elm�lt kudarcok k�ts�gtelen bizony�t�ka. El�gg� visszatasz�t� elm�let a ment�lisan �s erk�lcsileg renyh�k �s gy�v�k sz�m�ra, de a legnagyobb m�rt�kben b�tor�t� �s lelkes�t� tan�t�s azoknak, akik nem tartanak ig�nyt semmif�le emberi vagy isteni j�indulatra, hanem megel�gednek azzal, ha t�relmesen �s szorgalmasan megdolgoznak minden�rt, amire ig�nyt tartanak.

Nagyszer�en fejezte ki ezt az igazs�got Edward Carpenter ’Id� �s a S�t�n titka’ c�m� m�v�ben ’A demokr�cia fel�’ fejezetben:

„A teremt�s m�v�szet�t, mint minden egy�b m�v�szetet, meg kell tanulni;

Lassan, lassan, sok �ven �t �p�ted testedet.

�s az er�t, amellyel most rendelkezel (olyan amilyen) tested fel�p�t�s�n�l, a m�ltban szerezted, m�s testekben;

�gy fogod majd haszn�lni a j�v�ben �jra a most megszerzett er�t.

De a testet fel�p�t� er� mag�ban foglal minden er�t.”

* * * * *

„�rizkedj att�l, hogy ezt vagy azt �nmagad�rt keresd. �n nem azt mondom, ne keress, de vigy�zz, hogyan keresel.

Mert a hadj�ratra indul� katona nem azt n�zi, hogy milyen �j felszerel�st vihetne m�g a h�t�n, hanem ink�bb azt, hogy mit hagyhatna m�g e1;

Mert j�l tudja, hogy minden tov�bbi dolog, amit nem haszn�lhat �s kezelhet szabadon, csup�n akad�ly sz�m�ra.

�gy ha h�rnevet, j�l�tet, �r�m�t, vagy b�rmit keresel a magad sz�m�ra, annak a dolognak k�pe, amit keresel, hozz�d j�n, �s hozz�d kapcsol�dik – �s neked magaddal kell azt cipelned.

�s az �gy �letre keltett b�lv�nyok �s er�k k�r�lvesznek, �s �j testet alkotnak sz�modra – amely megk�veteli fenntart�s�t �s kiel�g�t�s�t,

�s ha most nem vagy k�pes f�lrel�kni ezt a b�lv�nyt, nem leszel k�pes megszabadulni k�s�bb att�l a testt�l; hanem k�nytelen leszel magaddal cipelni.

Vigy�zz, nehogy s�rodd� �s b�rt�n�dd� v�lj�k – az �r�m sz�rnyal� h�za �s palot�ja helyett.”

* * * * *

„Nem l�tod h�t, hogy a hal�l n�lk�l sosem gy�zhetn�d le a hal�lt?

Mert az �rz�kek dolgainak rabja l�v�n, olyan testet �lt�tt�l magadra, amelynek nem vagy ura, �l� s�rr� �t�ltett�l, ahol ez a test el nem pusztul. De most f�jdalom �s szenved�s �ltal kiker�lsz ebb�1 a s�rb�l; �s a megszerzett tapasztalat r�v�n �j �s jobb testet fogsz magadnak �p�teni;

�s �gy tov�bb sokszor, m�g csak sz�rnyakat nem t�rsz ki, �s nem �sszpontos�tasz testedben minden er�t, �rd�git �s angyalit.”

* * * * *

„�s a fel�lt�tt testeim, amik megh�doltak el�tte, olyanok voltak, mint a l�ng�vek rajtam, de �n f�lredobtam �ket;

�s a f�jdalmak, amiket egy testben elt�rtem, er�k voltak, amikkel b�nni tudtam a k�vetkez�ben.”

Nagy igazs�gok, nagyszer�en elmondva. �s egy napon az emberek Nyugaton is hinni fognak benn�k, mint ahogy Keleten hisznek �s mindig is hittek benn�k.

A halhatatlan gondolkod� ember�lt�k ezrein �t t�relmesen f�radozik k�ldet�s�n, hogy felfel� vezesse az �llati embert, am�g az alkalmass� v�lik arra, hogy az eggy� v�ljon az Istenivel. Egy �letb�l tal�n csak egy t�red�ket nyer munk�j�hoz, m�gis a v�gleges modell az, hogy az emberben, akiben �lete munk�ja testes�l meg, valamivel kevesebb �llati legyen, mint amikor az a f�ldi �letbe j�tt. Erre a valamicsk�t jav�tott mint�ra form�l�dik a k�vetkez� ember, �s t�le hal�lakor ism�t egy valamivel m�g kev�sb� �llati mint�t nyer�nk a k�vetkez� fizikai test sz�m�ra, �s �gy tov�bb, �jra �s �jra, ember�lt�n �s ember�lt�n, �vezreden �s �vezreden kereszt�l, sok visszaes�sb�l �lland�an talpra �llva, sok nemesen j�v�tett kudarccal, sok lassan gy�gyul� sebbel, de eg�sz�ben m�gis f�lfel�, de eg�sz�ben m�gis el�re.

, az etika alapeleme az �jrasz�let�s. A zsid�kn�l �ltal�nos volt a farizeusok¹ k�zt, �s a n�pszer� hit kiolvashat� az �j Testamentum j� n�h�ny sor�b�l, mint amikor Keresztel� Szt. J�nost �li�s �jrasz�let�s�nek tekintik, vagy amikor a tan�tv�nyok k�rdezik, hogy a vakon sz�letett sz�lei v�tkei�rt szenved-e, vagy valamely el�bbi saj�t v�tk��rt. A Zohar szint�n �gy besz�l a lelkekr�l, mint olyanokr�l, mint amelyek al� vannak vetve a l�lekv�ndorl�snak. „Minden l�lek al� van vetve a k�rforg�snak (metempsychosis, a’leen b’gillgoolah), de az emberek nem ismerik a Szents�ges �tjait: �ldott legyen! Nem ismerik azt a m�dot, amely szerint meg�t�ltettek minden id�kben, �s miel�tt ebbe a vil�gba j�ttek �s amikor ezt elhagyt�k.”² A Kether-Malkuth viszony nyilv�nval�an ugyanezt az eszm�t t�kr�zi, mint amelyet Josephus vall, amikor azt mondta, hogy: „Ha � (a l�lek) tiszta, akkor kegyben r�szes�l �s �rvendezni fog a v�gs� napon; de ha bemocskoltatott, akkor egy ideig f�jdalomban �s k�ts�gbees�sben fog v�ndorolni.”³ Ugyan�gy l�tjuk, hogy az egyh�z kiv�l� aty�i is tan�tott�k ezt a tant �s Ruffinus⁴ meg�llap�tja, hogy a benne val� hit �ltal�nos volt az �segyh�z aty�i k�z�tt. Sz�ks�gtelen megeml�teni, hogy a gnosztikus filoz�fusok �s a neo-platonist�k tanuk szerves r�sz�nek tartott�k.

Ha a nyugati f�lg�mbre tekint�nk, a reinkarn�ci�val, mint szil�rd �s meggy�keresedett hittel tal�lkozunk �szak- �s D�l-Amerika t�rzsei k�z�tt. A may�k, akiknek nyelve �s szimbol�gi�ja rendk�v�l �rdekesen kapcsol�dik az �si egyiptomihoz, a mai napig megtartott�k ezt a hagyom�nyos tant, ahogy azt a Plongeon h�zasp�r kutat�sai meg�llap�tott�k. Ezeket m�g ki lehetne eg�sz�teni sok m�s t�rzs nev�vel, egykor h�res nemzetek maradv�nyaival, akik hanyatl�sukban is megtartott�k az �si hitet, amely valamikor �sszekapcsolta �ket a r�gebbi vil�g leghatalmasabb n�peivel.

Aligha v�rhatjuk el, hogy ilyen �ri�si m�lt� �s ilyen f�nyes szellemi eredet� tan�t�s elt�nj�n az emberis�g elm�j�b�l; �gy azt�n azt l�tjuk, hogy az az elhom�lyosul�s, amin n�h�ny �vsz�zaddal ezel�tt kereszt�lment, nagyon r�szleges volt csak, �s az emberi fajnak csup�n kis t�red�k�t �rintette. Az Eur�p�t el�raszt� tudatlans�g mag�val sodorta az �jrasz�let�sbe vetett hitet, �s els�p�rt minden filoz�fi�t, minden metafizik�t �s minden tudom�nyt. A k�z�pkori Eur�pa nem ny�jthatott megfelel� t�ptalajt, amib�l az ember term�szet�re �s rendeltet�s�re vonatkoz� b�rmilyen sz�les l�t�k�r� tan�t�s kivir�gozhatott volna. De Keleten, ahol kifinomult civiliz�ci� �lvezte l�t�t, am�g Eur�pa barb�rs�gban volt elmer�lve, Keleten, ahol filoz�fusok �s k�lt�k �ltek, m�g Nyugat jav�ban analfab�ta volt; Keleten ez a nagy tan elvitathatatlanul uralkodott, ak�r a braman�k finom metafizik�j�ban, ak�r abban a nemes erk�lcsis�gben, amelynek haz�ja Buddha �s az � J� T�rv�ny�nek �rny�k�ban tal�lhat�.

B�r el�fordul, hogy a term�szet valamely t�ny�t a vil�g egy r�sz�ben egy ideig nem ismerik fel, de a t�ny maga nem semmis�thet� meg, �s r�vid elt�n�se ut�n ism�t az emberek l�t�k�r�be ker�l. Ezt az id�nk�nti felbukkan�st megfigyelhetj�k az �jrasz�let�s tan�nak eur�pai t�rt�net�ben, �s ez k�vethet� a kereszt�nys�g alap�t�s�t�l napjainkig, amikor m�r egyre n�vekv� m�rt�kben fogadj�k el.

„Amikor a kereszt�nys�g els� �zben s�p�rt v�gig Eur�p�n, vezet�inek bels� gondolatvil�ga m�lyen �t volt hatva ezzel az igazs�ggal. Az egyh�z eredm�nytelen�l pr�b�lta kiirtani, �s k�l�nb�z� szekt�kban m�g Erigena �s Bonaventura, az egyh�z k�z�pkori �gyv�dei idej�n t�l is vir�gzott. Minden nagy intu�ci�val meg�ldott l�lek, mint Paracelsus, B�hme �s Swedenborg, k�vet�i voltak. Az olyan it�liai szellemi nagys�gok, mint Giordano Bruno �s Campanella is vallott�k. A n�met filoz�fia legjav�t is ez gazdag�tja. Schopenhauer, Lessing, Hegel, Leibnitz, Herder �s az ifjabb Fichte komolyan hirdetik. Kant �s Schelling antropol�giai rendszereiben utal�sok tal�lhat�k r�. Az ifjabb Helmont a ’De Revolutione Animarum’-ban k�tsz�z probl�m�val kapcsolatban felhoz minden �rvet, amely az emberi l�lek testekbe val� visszat�r�s�nek bizony�t�s�ra felsorolhat�, a zsid� eszm�knek megfelel�en. Az angol gondolkod�k k�z�l a cambridgei platonist�k �rveltek mellette nagy felk�sz�lts�ggel �s �that�an, legkimagasl�bban Henry More; Cudworth-n�l �s Hume-n�l pedig mint a halhatatlans�g leg�sszer�bb te�ri�ja szerepel. Glanvil ’Lux Orientalis’-�ban alaposan k�rbej�rja a k�rd�st. Fourier �s Leroux elm�j�t rabul ejtette. Andr� Pezzani ’A lelkek �let�nek sokszoross�ga’ c�m� m�v�ben a r�mai katolikus vezekl�s eszm�je alapj�n dolgozza ki ezt a rendszert.”⁵

Schopenhauer olvas�i j�l ismerik az �jrasz�let�s tan�nak megjelen�s�t filoz�fi�j�ban. Minthogy a nagy n�met filoz�fus tanulm�nyozta az Upanishadokat, �gy a keleti gondolatok �titatt�k gondolatvil�g�t, ez�rt furcsa is lett volna, ha rendszer�ben nem tal�lt volna helyet a hindu b�lcselet ezen sarokk�ve. Nem is Schopenhauer az egyed�li filoz�fus, aki a m�velt �s misztikus n�metek k�z�l elfogadja az �jrasz�let�st, mint a term�szet egy sz�ks�ges t�nyez�j�t. Fichte, Herder �s Lessing v�lem�nye bizony�ra jelent valamit a m�velt vil�gban �s ezek az emberek az �jrasz�let�sben l�tj�k m�shogyan megoldhatatlan probl�m�k megold�s�t. Igaz ugyan, hogy a m�velt vil�g nem zsarnoki �llam, �s senki sem er�szakolhatja t�rs�ra saj�t v�lem�ny�t szem�lyi tekint�ly alapj�n; mindazon�ltal nem annyira a v�lem�nyek t�mege, mint ink�bb a min�s�ge nyom itt a latban. �s noha kisebbs�gben vannak, a Nyugat tekint�lyesebb �s t�j�kozottabb szellem�ri�sainak megfontoltan kifejtett v�lem�nye tiszteletteljes meghallgat�st k�vetel azokt�l, akiknek elm�j�t a hagyom�ny nem k�t�tte annyira g�zsba, hogy ne tudn�k m�lt�nyolni egy nem divatos igazs�g bizony�t�s�ra felhozott �rvek �rt�k�t.

�rdekes megjegyezni, hogy az �jrasz�let�s puszta eszm�j�t Nyugaton – legal�bbis a k�pzett emberek – nem tekintik t�bb� k�ptelens�gnek. Fokozatosan t�lti be egy lehets�ges elm�let hely�t azon �rdemei �s k�pess�gei alapj�n, hogy rejt�lyes �s l�tsz�lag �ssze nem f�gg� jelens�geket megmagyar�z.

Ami engem illet, akinek ez bizony�tott t�ny, �n azon vagyok, hogy e m�ben ink�bb val�sz�n� feltev�sk�nt t�ntessem fel, amely minden m�s elm�letn�l t�bb f�nyt vet az emberi szervezet, jellem, evol�ci� �s rendeltet�s hom�lyos probl�m�ira. Az egyik Mester szerint az �jrasz�let�s �s karma tanai azok, amelyekre a Nyugatnak a legnagyobb sz�ks�ge van; �gy teh�t nem lehet rossz, ha a Mesterek egy k�vet�je v�zlatot k�sz�t az �tlag olvas� sz�m�ra az ezoterikus filoz�fia e k�zponti tan�t�s�r�l.

Kezdj�k annak vil�gos meg�rt�s�vel, hogy mit is �rt�nk �jrasz�let�sen. Ami a sz� eredet�t illeti, ezen a fizikai vagy testi burokba val� valamennyi ism�tl�d� bel�p�s �rtend�. K�ts�gk�v�l valami viszonylag �lland� l�t�re utal, ami sorozatosan valami viszonylag muland�ba k�lt�zik �s ott lakik. De a sz� nem magyar�z meg nek�nk semmit ezeknek a viszonylag maradand� �s muland� valamiknek a term�szet�r�l, kiv�ve, hogy a muland� lak�helyek ’h�sb�l’ vannak. L�tezik egy m�sik sz�, amelyet gyakran haszn�lnak az �jrasz�let�s szinonim�jak�ppen, a l�lekv�ndorl�s (metempszich�zis) sz�, amely a folyamat m�sik oldal�ra utal; itt mell�zik a lak�helyet, a hangs�ly a pszich� – a viszonylag �lland� – �tmenetel�n van. �sszet�ve a kett�t, mint az eg�sz elgondol�s le�r� elemeit, el�tt�nk van egy pszich� vagy ’l�lek’ bel�p�se egym�st k�vet� h�sb�l val� ’testekbe’; �s b�r a ’l�lek’ sz� nagyon is kifog�solhat� lazas�ga �s teol�giai mell�kz�ng�i miatt, m�gis a legt�bb ember fej�ben pillanatnyilag egy, a fizikai keretet t�l�l� l�tform�t jelent, amellyel a f�ldi �let alatt kapcsolatban volt.

Ilyen �ltal�nos �rtelemben, eltekintve minden k�l�nleges exoterikus vagy ezoterikus tan�t�st�l, az �jrasz�let�s �s l�lekv�ndorl�s elnevez�sek olyan l�telm�letre utalnak, amely szerint a l�that� anyag egy form�j�ban egy finomabb l�nyeg (princ�pium) lakik, ami t�l�li a fizikai burkot �s annak hal�lakor azonnal, vagy egy id� m�lva tov�bbmegy, hogy valamely m�s burokban lakj�k. Sosem hangzott el tal�n ez a tan, legmagasztosabb form�j�ban vil�gosabban vagy szebben, mint abban a h�res b�tor�t�sban, amit a Bhagavad Git�-ban Krishna int�z Arjun�hoz:

„Az �r�k, elpuszt�thatatlan, m�rhetetlen, testet �lt�tt Egynek ezek a testei azonban v�gesek… Aki a test lak�j�t gyilkosnak n�zi, vagy aki azt hiszi, hogy az meggyilkolhat�, tudatlan mindkett�. Nem �l az, �s meg sem �lhet�. Nem sz�letik �s nem hal meg; ha m�r volt, t�bb� meg nem sz�nhetik, kezdet n�lk�li �s v�gtelen, �si �s �r�kk�val�, s ha test�t meg is �lik, � meg nem �lhet�. Aki tudja, hogy � elpuszt�thatatlan, �r�k, kezdet n�lk�li �s elfogyhatatlan, hogyan lenne gyilkos az ilyen ember, P�rtha, vagy mik�ppen lehetne gyilkoss�g oka? Amint az ember eldobja elavult ruh�it �s �j �lt�z�ket vesz, �gy hagyja el elavult testeit lak�juk �s �j testeket �lt mag�ra. Fegyver nem sebzi, t�z nem �geti, v�z nem oldja, sz�l f�l nem sz�r�tja. Megsebezhetetlen, elhamvaszthatatlan, nedvess�g �s sz�l nem �rt neki. �r�kk�val�nak, mindent �that�nak, �lland�nak, mozdulatlannak, �sinek, megnyilv�nulatlannak, elk�pzelhetetlennek, v�ltozatlannak mondj�k. Mivel tudod, hogy ilyen, nem szabad b�nk�dnod.”⁶

Az ezoterikus filoz�fi�ban teh�t az �jrasz�let�s elm�lete egy �l� �s egy�nies�lt l�nyeg (princ�pium) l�t�t tan�tja, amely az ember test�ben lakik, �lteti azt �s a test hal�lakor, hosszabb vagy r�videbb id� eltelt�vel egy m�sik testbe k�lt�zik. �gy a sorozatos testi �letek �gy kapcsol�dnak egym�shoz, mint egy fon�lra f�z�tt gy�ngyszemek; a fon�l az �l� princ�pium, a rajta l�v� gy�ngyszemek pedig a k�l�nv�lt emberi �letek.

Miut�n meg�rtett�k, hogy az �jrasz�let�s eszm�je annyit jelent, hogy valami �l� az emberi testek sorozat�ban tart�zkodik, term�szetes a k�rd�s: Mi ez az �l� valami, ez a fennmarad� �s �jrasz�let� l�nyeg (princ�pium)? Minthogy az eg�sz tan�t�s meg�rt�se azon m�lik, t�k�letesen meg�rtj�k-e a v�laszt erre a k�rd�sre, nem k�rba veszett id�, ha elid�z�nk azokn�l a k�r�lm�nyekn�l, amelyek ennek az �l� l�nyegnek az emberi form�ba t�rt�n� els� belesz�let�s�t k�r�lvett�k �s ahhoz elvezettek. Hogy ezt a belesz�let�st teljesen �rthet�v� tegy�k, nyomon kell k�vetn�nk az ember fejl�d�s�nek l�p�seit.

Azok, akik m�s teoz�fiai k�nyveket olvastak, eml�keznek arra, hogy azok a mon�dot, vagy atma-buddhit �gy �rj�k le, mint ami minden fejl�d�s forr�sa, minden dolog gy�ker�ben l�v� hajt�er�.

Azok, akik a szaknyelvi megnevez�st nem ismerik, ezt az eszm�t, amelyet a teoz�fusnak az elnevez�s k�zvet�t, �gy foghatj�k fel, ha az egyetemes �letre gondolnak, minden l�tez� gy�ker�re, amely saj�t megnyilv�nul�sak�nt fokozatosan kifejleszti a vil�gunkat alkot� k�l�nb�z� form�kat. E helyen nem tudunk visszatekinteni f�ld�nk fejl�d�s�nek kor�bbi korszakaira.

Itt meg kell el�gedn�nk annyival, hogy a jelenlegi �llapot kezdet�n vessz�k fel a fonalat, amikor annak cs�r�ja, aminek emberr� kellett v�lnia, kor�bbi fejl�d�s�nek eredm�nyek�nt megjelent f�ldg�mb�nk�n. H.P. Blavatsky a Titkos Tan�t�s m�sodik k�tet�ben r�szletesen ismerteti a fejl�d�st, �s ezt a munk�t kell aj�nlanom a komoly �s alapos tanulm�nyoz�nak.

El�gedj�k meg itt annyival, hogy az a fizikai forma, aminek emberr� kellett v�lnia, lassan �s nagyon fokozatosan fejl�d�tt, k�t gy�k�rfaj v�gigment saj�t teljes fejl�d�s�n �s a harmadik gy�k�rfaj is megtette �tj�nak fel�t, mire az emberis�g jelenlegi fizikai vagy �llati term�szet�nek kialakul�sa befejez�d�tt. Ez a term�szet, amelyet helyesen nevez�nk �llatinak, mert mag�ba foglalja mindazt, ami az emberben az �llattal k�z�s – a s�r� fizikai test, annak �terikus hasonm�sa, vitalit�sa, szenved�lyei, �tv�gyai �s v�gyai – ezt a term�szetet �vmilli�kon �t �p�tett�k f�ldi �s egy�b kozmikus er�k. Be�rny�kolta, beburkolta �s �thatotta azt az Egyetemes �let, ’a fejl�d�s m�g�tt rejl� er�’, az az �let, amelyet az emberek minden korban isteninek neveztek.

Egy, a Titkos Tan�t�sban id�zett okkult sz�vegmagyar�zat a fejl�d�s e szintj�r�l besz�lve megeml�ti a szaknyelven ’asztr�lis hasonm�soknak’ nevezett form�kat, amelyek az emberek fizikai testeiv� fejl�dtek, �s a k�vetkez�k�ppen �rja le azt a helyzetet, ameddig eljutottunk:

„A rupa (forma) azoknak a mon�doknak lett az eszk�ze (hatodik �s hetedik princ�piumok), amelyek befejezt�k �tk�lt�z�seik ciklus�t a h�rom el�z� kalp�ban (k�r-ben). Ekkor azok (az asztr�lis hasonm�sok) v�ltak a k�r els� emberi gy�k�rfaj�nak embereiv�. Nem voltak viszont befejezettek, �s �ntudatlanok voltak.”⁷

Mondhatn�nk, hogy itt a fejl�d� �letmegnyilv�nul�s k�t p�lusa volt meg: Az als�bb s�kon az �llati, minden rejtett k�pess�g�vel, viszont sz�ks�gszer�en �rtelem n�lk�l, tudat n�lk�l a f�ld�n c�ltalanul bolyongott, �nk�ntelen�l, a benne rejl� hajt�er� �ltal mozgatva, ami �t �lland�an el�re �szt�k�lte. Ez az isteni er� a tiszta �gi term�szete miatt �nmag�ban t�l magasrend� volt ahhoz, hogy az als�bb s�kokon tudatoss� v�lhasson �s �gy k�ptelen volt arra, hogy �thidalja a szakad�kot, amely k�zte �s az �llati elme k�z�tt t�tongott, amelyet b�r �ltetett, de megvil�g�tani nem tudott. Ilyen volt az a szervezet, amelynek emberr�, egy csod�latos rejtett k�pess�gekkel meg�ldott teremtm�nny�, egy felh�rozott, zen�re k�sz hangszerr� kellett v�lnia. Hol volt az energia, amelynek a rejtett k�pess�geket a felsz�nre kellett volna hoznia, hol volt az �rint�s, amelynek fel kellett volna �bresztenie a dallamot �s azt a lelkeket felpezsd�t�en a mindens�gbe sz�tsz�rnia?

Amikor �t�tt az �ra, meg�rkezett a v�lasz a ment�lis vagy manaszikus s�kr�l. Mialatt az im�nt le�rt kett�s fejl�d�s, a mon�dikus �s a fizikai lezajlott a f�ldgoly�nkon, a fejl�d�snek egy harmadik vonala – amelynek saj�t c�lj�t az emberben kellett megtal�lnia – teljesedett ki egy magasabb vil�gban. Ez a vonal az intellektu�lis fejl�d�s volt, �s a fejl�d�s az �rtelem Fiait (manaszaputr�k) �rintette, akik �n-tudatos, intelligens l�nyek, amint erre a nev�k is utal. R�luk t�bb k�l�nb�z� n�ven besz�lnek: a F�ny Urai, Dhyan Chohanok, Kumar�k, Szol�ris Pitrik, a B�lcsess�g S�rk�nyai, stb. Ezek allegorikus �s k�lt�i nevek, amelyek vonz�kk� �s k�zeliekk� v�lnak a tanul� sz�m�ra olvasm�nyai sor�n, amelyek azonban sok bajt �s z�rzavart okoznak a kezd�nek, aki nem tud r�j�nni, hogy a l�nyek egy oszt�ly�val, vagy egy tucattal van-e dolga. T�ny az, hogy az elnevez�s t�bb fokozatot foglal mag�ba. De van valami, amit a kezd�nek meg kell �rtenie: a fejl�d�s egy bizonyos fok�n az emberbe bel�ptek �s testet �lt�ttek bizonyos �n-tudatos intelligens l�nyek, akik m�g�tt hossz� intellektu�lis fejl�d�s �llt, akik a fizikai emberben k�sz �s tov�bbi fejl�d�s�k sz�m�ra alkalmas eszk�zre tal�ltak.

Az �rtelem Fiainak elj�vetel�t k�lt�ien adj�k vissza Dzyan K�nyv�nek stanz�i:

„ A B�lcsess�g Fiai, az �jszaka Fiai, lej�ttek, �jrasz�let�sre k�szen … A harmadik gy�k�rfaj k�szen volt. ’Ezekben fogunk lakozni’ – mondt�k a L�ng Urai. … A harmadik gy�k�rfaj lett a B�lcsess�g Urainak vahan-ja (eszk�ze).”⁸

A B�lcsess�g ezen Urai sz�lettek meg tan�t�kk�nt �s v�ltak az �jrasz�let� emberi eg�k atyjaiv�, m�g az alacsonyabb fokon �ll� Szol�ris Pitrik a vezet� fajok �jrasz�let� eg�i lettek. �k az elme, vagy ink�bb elm�k az emberekben, a manasz, vagy �t�dik princ�pium, amelyet n�ha emberi, vagy racion�lis l�lekk�nt �rnak le. �n sz�vesebben besz�lek az �jrasz�let� eg�r�l mint gondolkod�-r�l, ink�bb mint emberben l�v� elm�-r�l; mert a gondolkod� elnevez�s egy�ni l�nyre utal, m�g az elme sz� elmos�d� �ltal�noss�got �reztet.

�rdekes �s jelent�s�gteljes, hogy a man sz�, amely oly sok nyelvben megtal�lhat�, ehhez a manaszhoz vezethet� vissza, annak gy�ker�hez, a man-hoz, ami annyit jelent, hogy gondolkodni. Skeat⁹ felsorolja e sz�t angolul, sv�d�l, d�nul, n�met�l, izlandiul, g�tul, latinul (mas mans helyett) �s a szanszkrit man gy�k�rb�l vezeti le, �s ez�rt az embert ’gondolkod� �llatnak’ hat�rozza meg. �gy valah�nyszor man-t mondunk, gondolkod�t mondunk �s visszaker�l�nk abba korba, amikor a gondolkod�k ’lej�ttek’, vagyis testet �lt�ttek a befogad�sukra �p�tett fizikai eszk�zben, amikor az �rtelmetlen �llat gondolkod� l�nny� v�lt, a manasz r�v�n, amely elfoglalta �s bel�k�lt�z�tt. Ez akkor t�rt�nt, amikor az ember (man) be�lt�z�tt ’b�rruh�j�ba’ a fizikai anyagba s�llyed�se ut�n az�rt, hogy a tud�s f�j�r�l ehessen �s �gy ’Istenn�’ v�lhasson.

Ez az ember (man) kapocs az isteni �s az �llati k�z�tt, amiket alapvet�en �sszekapcsol�d�knak, a szoros �sszek�ttet�st�l m�gis t�vol �ll�knak l�ttunk. Egyik kez�t felfel�, az isteni mon�d fel� ny�jtja, a Szellem fel�, akinek � ki�rad�sa, felfel� t�rekedve, hogy hasonulhasson a magasztos term�szethez, hogy �rtelme szellemis�gg�, tud�sa b�lcsess�gg� v�lhasson. M�sik kez�t az �llatra helyezi, amely az als�bb s�kok legy�z�se sor�n hordozni fogja �t, amely �llatot meg kell nevelnie �s uralma al� hajtania saj�t c�ljai sz�m�ra, �s a magasabb �let megnyilv�n�t�s�ra alkalmas, t�k�letes eszk�zz� tennie. Hossz� az el�tte �ll� feladat, nem kisebb, mint hogy felemelje az �llatot az istenihez, az anyagot szellemm� finom�tsa, hogy a felfel� vezet� �ven vezesse azt az �letet, amely a lefel� men�n �thaladt, �s amelynek most felfel� kell kapaszkodnia, mag�val hordozva igazi haz�j�b�l val� hossz� sz�m�zet�s�nek minden gy�m�lcs�t. V�g�l egyes�tenie kell az ’Egy’ elk�l�n�lt r�szeit, a szellemet �ntudatoss� kell tennie minden s�kon, hogy az anyag az � t�k�letes megnyilv�nul�s�v� v�ljon. Ilyen magasztos a feladata, amelynek beteljes�t�s�hez az �jrasz�let�st kapja eszk�z�l.

Ez az ember (man) teh�t a mi val�di emberi �n�nk �s t�ved�nk, ha test�nket nevezz�k ’�n’-nek �s t�ls�gosan kihangs�lyozzuk ideiglenes ’b�rruh�nkat’. Ez �ppen olyan, mintha az ember a ruh�j�t tekinten� �nmag�nak, �nmag�t pedig csup�n mint ruh�inak f�ggel�k�t. Mint ahogyan a ruh�ink a mi kedv�nk�rt l�teznek �s nem mi azok kedv��rt, �s azok csup�n az �ghajlat, k�nyelem �s szok�s �ltal sz�ks�gess� v�lt dolgok, �pp �gy testeinkre is a minket k�r�lvev� k�rnyezet miatt van sz�ks�g�nk, szolg�latunkra l�teznek, nem leig�z�sunkra. Vannak olyan indiaiak, akik sosem besz�lnek testi sz�ks�gletekr�l �gy, mint saj�tjukr�l. �k azt mondj�k: ’A testem �hes.’, ’A testem f�radt.’ – nem pedig: ’�hes vagyok.’ vagy ’F�radt vagyok’. �mb�r ez a mondat szokatlanul hangozhat nek�nk, k�zelebb van az igazs�ghoz, mint mikor mi a test�nkkel azonos�tjuk magunkat. Ha megvolna az a szok�sunk, hogy gondolatban ne a lak�hely�nkkel azonos�tsuk magunkat, amelyben �l�nk, hanem az emberi �nnel, amely ebben lakozik, az �let t�gabb �s der�sebb dologg� v�lna. �gy kellene ler�znunk bajainkat magunkr�l, mint a port a ruh�zatunkr�l, �s r� kellene �bredn�nk arra, hogy a vel�nk t�rt�n� dolgok m�rt�ke nem a f�jdalom vagy az �r�m, amelyek test�nket �rik, hanem a halad�s vagy k�sleltet�s, amelyet a benn�nk l�v� ember sz�m�ra jelentenek. Minthogy minden dolog tapasztalatot eredm�nyez �s mindegyikb�l megtanulhat� valami lecke, ki kellene h�znunk a bajok m�regfog�t azzal, hogy megkeress�k benn�k a b�lcsess�get, amely �gy van ott elrejtve, mint a szirmok a r�gyben. Az �jrasz�let�s f�ny�ben megv�ltozik az �let arculata, mert a benn�nk l�v� �r�k ember iskol�j�v� v�lik, aki a fejl�d�s�t keresi benne: az ember�, aki volt, van �s lesz, aki sz�m�ra sosem �t az �ra.

A kezd� ragadja meg h�t kem�nyen azt az eszm�t, hogy az ember a gondolkod�, az egy�nis�g, az �jrasz�let� eg�, �s hogy ez az eg� egyes�lni t�rekszik az isteni mon�ddal, mialatt neveli �s tiszt�tja az �llati �nt, amelyhez a f�ldi �let alatt hozz�kapcsol�dott. Ezzel az isteni mon�ddal, az Egyetemes �let att�l el nem v�laszthat� szikr�j�val egyes�lve a gondolkod� spiritu�lis eg�-v�, isteni emberr� v�lik. A gondolkod�-t n�ha a mon�d eszk�zek�nt, �terikus burokk�nt is emlegetik, – mint ahogy az is – akin kereszt�l a mon�d minden s�kon tev�kenykedhet. Ez�rt tal�ljuk meg gyakran teoz�fus �r�kn�l azt a mond�st, hogy az emberben l�v� tri�d vagy h�roms�g az, ami �jrasz�letik. Ez a kifejez�s, b�r nem pontos, de elfogadhat�, ha a tanul� nem felejti el, hogy a mon�d egyetemes, nem valaminek a r�sze. Csup�n tudatlans�gunk vezet miket f�lre, hogy k�l�nv�lasszuk magunkat testv�reinkt�l, �s k�l�nbs�get l�ssunk az egyikben �s a m�sikban l�v� f�ny k�z�tt.¹⁰ Minthogy a mon�d egyetemes �s nem k�l�nb�zik az elt�r� szem�lyekben vagy egy�nekben, szigor�an v�ve csak a gondolkod�r�l mondhatjuk azt, hogy �jrasz�letik, �s ez a gondolkod�, mint egy�nis�g az, akivel a tov�bbiakban foglalkozunk.

Ebben a gondolkod�ban tal�lhat� meg valamennyi k�pess�g, amit elm�nek nevez�nk. Benne van az eml�kez�tehets�g, az intu�ci�, az akarat. Ez gy�jti �ssze f�ldi �leteinek valamennyi eml�k�t, az �letek�t, amelyeken �thalad, �s elrakt�rozza a tud�s e felhalmozott kincseit, hogy saj�t isteni alk�mi�j�val �talak�tsa azokat �nmag�ban a tapasztalatnak �s tud�snak azz� a l�nyeg�v�, amit b�lcsess�gnek nevez�nk. M�g f�ldi �let�nk r�vid tartama alatt is megk�l�nb�ztetj�k a szerzett tud�st a b�lcsess�gt�l, amelyet fokozatosan – sajnos t�l ritk�n – lesz�r�nk ebb�l a tud�sb�l. A b�lcsess�g egy �lettapasztalat gy�m�lcse, az id�s ember mindent mag�ban foglal� tulajdona. Egy teljesebb �s gazdagabb �rtelemben a b�lcsess�g sok testet�lt�s gy�m�lcse, amelyekben tud�st gy�jt�tt�nk, tapasztalatokat halmoztunk fel, amelyekben a t�relem t�k�letes munk�t v�gzett, �gy, hogy v�g�l is az isteni ember az �vsz�zados fejl�d�s dics� eredm�nye lett. A gondolkod�ban van meg teh�t minden m�ltbeli tapasztalatunk rakt�ra, a sok �jrasz�let�s sor�n elvetett mag kor�bbi �letekben val� learat�s�nak eredm�nye, az az �r�ks�g, amelyhez mindenki biztosan hozz�f�rhet, amint megtanult az �rz�kek b�vk�re, a f�ldi �let megpr�b�ltat�sai �s viharai f�l� emelkedni, arra a magasabb s�kra, amin igazi �n�nk lakozik.

MI AZ, AMI NEM SZ�LETIK �JRA?

Az el�bbi fejezetben l�ttuk, hogy az ember k�ls� form�ja, fizikai term�szete lassan, k�t �s f�l gy�k�rfaj id�tartama alatt �p�lt fel, am�g k�sz lett az �rtelem Fiainak befogad�s�ra. Ezt a term�szetet nevezt�k el �llatinak �s ez n�gy megk�l�nb�ztet� r�szb�l vagy ’princ�piumb�l’ �ll: I. a test; II. az �terikus hasonm�s; III. a vitalit�s; IV. a szenved�ly-term�szet – a szenved�lyek, er�s v�gyak �s k�v�ns�gok. Ez a sz� legszorosabb �rtelm�ben az �llati ember, aki rokonait�l, az egyszer� �llatokt�l a gondolkod� �ltal re� gyakorolt befoly�s r�v�n k�l�nb�zik, aki az�rt j�tt, hogy nevelje �s megnemes�tse. Vegy�k el a gondolkod�t, mint a sz�letett �rtelmi fogyat�kos eset�ben, �s el�tt�nk �ll az �llat, noha a form�ja emberi.

M�r most az �llati embert meglelkes�t� �s vele �sszekapcsolt gondolkod� az alacsonyabb term�szetnek olyan k�pess�geket k�lcs�n�z, amelyeket az �llati ember megnyilv�n�tani k�pes, �s ezeket az emberi agyban �s azon kereszt�l m�k�d� k�pess�geket nevezz�k mi agy-elm�nek, vagy als�bb elm�nek. Nyugaton a h�tk�znapi besz�dben az agy-elme fejl�d�s�t tekintik annak, ami az emberi �s �llati l�ny k�z�tti k�l�nbs�get eredm�nyezi. Azt, amit a teoz�fus csup�n als�bb, vagy agy-elm�nek tekint, az �tlag nyugati ember mag�nak az elm�nek v�li, �s ebb�l sok zavar sz�rmazik, ha teoz�fusok �s nem teoz�fusok j�nnek �ssze.

Mi azt mondjuk, hogy a gondolkod�, aki az �llat-embert el�rni �s befoly�solni t�rekszik, levet�t egy sugarat, amely az agyvel�t �ri �s benne hat, �s hogy az agyon kereszt�l annyit nyilv�n�t meg a ment�lis er�kb�l, amennyit az az agy form�j�n�l �s egy�b fizikai saj�toss�g�n�l fogva tolm�csolni k�pes. Ez a sug�r rezg�sbe hozza az agyi idegsejtek molekul�it, mint ahogy a f�nysug�r megrezegteti a retina-idegsejtek molekul�it, �s �gy fel�breszti a tudatot a fizikai s�kon. M�rlegel�s, �t�let, eml�kezet, akarat, fogalom-alkot�s – ahogy ezeket a k�pess�geket ismerj�k, amelyek az agy teljes aktivit�sakor nyilv�nulnak meg – ezek mind a gondolkod� �ltal kik�ld�tt sug�r k�vetkezm�nyei, �s ezeket azok az anyagi felt�telek m�dos�tj�k, amiken kereszt�l m�k�dni�k kell. Ezekbe a felt�telekbe bele�rtj�k az eg�szs�ges idegsejteket, az illet� idegsejt-csoportok j�l kiegyens�lyozott fejl�d�s�t, a sej