A szentk�peken l�that� gl�ria nem m�s, mint az alkimist�k �ltal gyakran emlegetett ragyog�, er�s, l�that� aura. Szentek ugyan nem vagyunk, de mindannyian rendelkez�nk egy benn�nket k�r�lvev�, elektrom�gneses mez�vel. Ez az aura.

Az aur�r�l mondj�k, hogy az a lelki energia k�lsõ kiterjed�se. Ha a test
kimer�l, vesz�lyben van vagy kiegyens�lyozatlan, akkor az elektrom�gneses mezõ, azaz az aura megs�r�l. Az aura a l�lek �s a test teljes t�rk�pe.

Az aura tulajdonk�ppen h�t �sszefon�dott f�nygyûrûbõl �ll. Az elsõ a test eg�szs�gi �llapot�t t�kr�zi. A m�sodik az �rzelmeket, a harmadik az intellektust, a negyedik a tudatalattit reprezent�lja (k�l�n�sen a k�pzeletet �s az intu�ci�t, a belsõ meg�rz�seket). Az �t�dik gyûrû a felsõbbrendû �n megjelen�tõje, m�g a hatodik �s a hetedik a lelki energi�kat t�kr�zi. 

A test�nket k�r�lvevõ k�lsõ energiamezõ mindenkin�l m�s �s m�s. De az aura mindenk�ppen h�rom k�l�n�ll� auratestbõl �ll: a fizikai, az �teri �s a virtu�lis auratestbõl.

A fizikai auratest a test felsz�n�tõl h�rom-harminc�t millim�terre kezdõdik. F�nyes feh�r vagy vil�gosk�k sz�nû. Eg�szs�ges embern�l ez az energiamezõ tiszta, f�nyes �s �lland�.
Az �teri auratest megegyezik a fizikai auratesttel. Legink�bb k�d�s,
vil�gosk�k vagy sz�rke f�stnek l�tszik: a test fel�let�bõl kettõ-t�z
centim�terre sug�rzik ki. Ezt viszonylag kevesen l�tj�k.
A virtu�lis auratest �t-tizen�t centim�terre terjed az �teri auratesten t�l.

Az aur�val foglalkoz�k eml�tenek egy �gynevezett sz�nk�zpontot is, ami �tragyog az elektrom�gneses mezõn. Ezek a sz�nek az „aural�t�k” sz�m�ra k�nnyed�n �rz�kelhetõk, mi t�bb, ennek alapj�n adj�k „diagn�zisukat” is. Megk�l�nb�ztetnek r�zsasz�nes-piros, k�kesz�ld, k�k, m�lyva �s s�rga �rnyalatokat. A k�l�nb�zõ t�nusok jelzik az
eg�szs�gi �llapotot, a kiegyens�lyozotts�got �s a lelki energi�t. A kimer�lt beteg test aur�ja v�kony �s fak�, erõnk telj�ben viszont f�nyesen ragyog.

Az aur�t bizonyos „energiagener�torok” hozz�k l�tre, ezeknek csakra a neve. Mivel az aura sz�nes, �s a csakr�k aur�nk r�szei, ez�rt a „l�t�k” a csakr�kat is sz�nesben �rz�kelik. A szanszkrit eredetû kifejez�s f�nykereket jelent. Az elnevez�s azokt�l a „l�t�kt�l” (vagy tiszt�nl�t�kt�l) ered, akik m�r az õsidõkben k�pesek voltak az emberi aur�t �s csakr�it �szlelni: l�tni. A csakra forog, ez�rt �gy n�z ki, mint egy mozg� ker�k. A csakra az �ramutat� j�r�s�val megegyezõ ir�nyban p�r�g, amikor a k�rnyezetbõl energi�t vesz fel. Az ellenkezõ ir�nyba mozog, ha energi�t ad le. Az emberi testben h�t fõ csakra, azaz energiak�zpont van. A gerinc ment�n, a farkcsontt�l a fejtetõig sorakoznak. Folyamatosan forg�, �rv�nylõ, energiakerekek, amelyek norm�lis esetben folyamatosan �jratermelik az energi�t.

A h�t csakra egy�ttmûk�dik egym�ssal, de mindegyiknek megvan a maga funkci�ja is. Ha valamilyen okb�l megszûnik a test energiaell�t�sa, azaz az ember �hezik, a szervezet k�pes bizonyos ideig a csakr�kon kereszt�l energi�t felvenni – �ll�tj�k az õsi szeml�let k�vetõi. Energi�nkat f�kkal, n�v�nyekkel, �llatokkal, �sv�nyokkal �s m�s emberekkel kicser�lj�k. Nagyv�rosban romlik, a z�ldben val� tart�zkod�s sor�n javul energiaell�t�sunk.

Az elsõ csakra a gerinc alj�n�l, a keresztcsont �s a farkcsont k�z�tt
helyezkedik el. Innen sz�rmazik – az õsi indiai elm�let szerint – minden
fizikai �rz�kel�s. Gy�k�r- vagy alapcsakr�nak h�vj�k. Az ivarmirigyeket
befoly�solja.

A m�sodik, a l�pcsakra, a k�ld�k alatt tal�lhat�. Az �rzelmek hely�nek jel�lik. A nyirokmirigyekre hat.

A harmadik, a szegycsont kiindul�s�n�l, kicsivel a mellkas alatt helyezkedik el, napfonatcsakr�nak (plexus solaris) h�vj�k. A mell�kves�re �s az epeh�lyagra fejt ki hat�st. Itt sz�letnek a gondolatok, a d�nt�sek �s a v�lem�nyek.

A negyedik energiak�zpont a sz�vcsakra. �sszek�ti az anyagot �s a szellemet. A mellkas k�zep�n tal�lhat�, a sz�vvel egy vonalban. A csecsemõmirigyre hat.

Az �t�dik a torokcsakra, az univerzumot �sszetart� erõ. A pajzsmirigy mûk�d�s�t befoly�solja.

A hatodik az �gynevezett harmadikszem, a homlok k�zep�n. Ez biztos�tja a j�võvel val� kapcsolatot. A tobozmirigyre hat, szem�ld�kcsakr�nak is h�vj�k.

A hetedik csakra a fejtetõn tal�lhat�. Az agyalapi miriggyel �ll kapcsolatban. Ezt a legfontosabb energiak�zpontot koronacsakr�nak nevezik. Itt olvad �ssze lelk�nk Istennel.